Vesetágulat tünetei és kezelése

Mi az a vesetágulat?

A vesetágulat oka

A vesetágulat tünetei

A vesetágulat fokozatai

A vesetágulat diagnózisa

A vesetágulat szövődményei

A vesetágulat kezelése

Vesetágulat esetén kapcsolódó szolgáltatásaink az Urológiai Központban

• Urológiai szakorvosi vizit
• Kismedencei ultrahang
• Laborvizsgálatok
• Vizeletvizsgálat
• Gyógyszeres kezelés
• Életmódbeli változások

Mi az a vesetágulat?

A vesetágulat vagy hidronefrózis egy olyan állapot, amikor az egyik vagy mindkét vesemedence kitágul, mivel a képződött vizelet nem tud szabadon távozni, és emiatt felhalmozódik. Ez a kóros állapot, vagyis a vesetágulat akkor alakul ki, amikor a vizelet elvezetéséért felelős húgyvezetékek (ureterek) valamilyen okból elzáródnak, és emiatt a vizelet nem tud távozni és stagnál a vesében.

A vesetágulat különböző okokra vezethető vissza, beleértve a köveket, daganatokat, hegesedéseket, veleszületett rendellenességeket vagy az ureterek külső nyomása által okozott akadályokat. A vizelet felhalmozódása a vesemedencében elnyomhatja és károsíthatja a vese állományát, szövetét, ami hosszú távon komoly szövődmények kialakulásával fenyeget..

A vesetágulat oka

A vesetágulat, más néven hidronefrózis, olyan állapot, amikor a vesék belső részén található vesemedencék megnagyobbodnak, mert a vizelet nem tud megfelelően elfolyni belőlük. Ez a kóros állapot számos okra vezethető vissza, és a vesetágulat kialakulásában szerepet játszik, hogy a vizeletkiválasztó rendszerben, a vesék szintje alatt keletkező problémák megakadályozzák a vizelet normális, zavartalan elfolyását. Ennek eredményeként a pangó vizelet a vesemedencékben felhalmozódik, ami fokozott fertőzéshajlammal, kőképződéssel és akár daganatkialakulással is járhat.

Az olyan tényezők, amelyek vizeletelfolyási zavart okozhatnak és elősegíthetik a vesetágulat kialakulását alább olvashatók:

• Fejlődési rendellenesség: Veleszületett hibák vagy rendellenességek a vizeletrendszer kialakulásában vezethetnek a vesetágulat kialakulásához.
• Megtöretés a húgyutakban: Bármilyen olyan sérülés vagy törés a húgyutakban, amely akadályozza a normális vizeletáramlást, hozzájárulhat a vesetágulat kialakulásához.
• Gyulladás: Húgyutak vagy vesék gyulladása is okozhatja a vesemedencék tágulatát.
• Kőképződés: Vese- vagy húgykövek kialakulása a vesemedencékben akadályozhatja a vizelet áramlását és vezethet a vesetágulat megjelenéséhez.
• Daganat a húgyelvezető rendszerben: A húgyutakban vagy a vesében kialakuló daganatok szintén okozhatnak vesetágulatot, mert elnyomhatják a húgyvezetőt, megakadályozva ezzel a vizelet zavartlan áramlását.
• Húgyutak külső kompressziója: Például daganat, hegszövet, korábbi műtétekből adódó összenövések okozta külső nyomás is vezethet vesemedencék tágulatához.
• Prosztata folyamatok: A prosztata gyulladása, megnagyobbodása vagy daganatos elváltozásai is okozhatnak vizeletáramlási problémákat, így vezetve vesetágulat kialakulásához.

Az említett kiváltó tényezők mellett bizonyos gyógyszerek, különösen vízhajtók, valamint elégtelen folyadékbevitel is hozzájárulhatnak a vesetágulat kialakulásához, tovább ronthatva a helyzetet. A vesetágulat fokozott fertőzésveszéllyel, kőképződéssel és akár daganatképződéssel is járhat. Az érintett személyeknek fontos, hogy orvoshoz forduljanak a megfelelő diagnózis és kezelés érdekében.

A vesetágulat tünetei

A vesetágulat tünetei igen változatosak lehetnek, és gyakran a betegség előrehaladott állapotában válnak észlelhetővé. Sok esetben hosszú ideig lehet tünetmentes, és csak akkor okoz panaszokat, amikor már jelentős károsodás történt a vesékben. A következőkben lehet a potenciális tüneteket olvasni, amelyek a vesetágulat hoz kapcsolódnak:

Korai tünetek:

• Vesetáji vagy hátfájdalom: Fájdalom a vesék területén vagy a hát alsó részén jellemző tünete a vesetágulat jelenlétének.
• Vér a vizeletben: A vizeletben látható vér vagy vörösvértestek jelenléte szintén utalhat a vesetágulat fennállására.
• Kevés vizelet: Az alacsony mennyiségű kiválasztott vizelet.

Haladó tünetek:

• Vizelési nehezítettség: A vizelet kiválasztásához kapcsolódó nehézségek.
• Veseelégtelenség tünetei: Ha mindkét vese érintett, a következő tünetek jelentkezhetnek:
  • Vizelettel kapcsolatos problémák, például vizeletmennyiség csökkenése vagy vizelettel keveredő vér.
  • Ödéma, lábdagadás, haskörfogat-növekedés, vizesedés.
  • Elszíneződött barnás bőr, ún. stasis dermatitis.
  • Rossz közérzet, gyengeség.
  • Hányinger, hányás.
  • Étvágytalanság, puffadás.
  • Fogyás.
  • Légzési nehezítettség.
  • Mellkasi panaszok, szapora szívverés.
  • Vérnyomásváltozások.
  • Vérszegénység.
  • Fejfájás.
  • Tudatzavar.

A vesetágulat tüneteinek súlyossága és formája attól függ, hogy a vesetágulat hirtelen heveny veseelégtelenség formájában jelentkezik-e, vagy hosszú idő alatt kialakuló krónikus veseelégtelenséghez vezet. Az érintett személyeknek fontos, hogy az ilyen tünetekkel azonnal konzultáljanak orvosukkal a szükséges diagnózis és kezelés érdekében.

A vesetágulat fokozatai

A vesetágulat, más néven hidronefrózis, különböző stádiumokban alakulhat ki attól függően, hogy mennyire előrehaladott az állapot és hogyan befolyásolja a veséket. A vesetágulat súlyosságának megítélésekor az orvosok általában a következő stádiumokat veszik figyelembe:

• Enyhe (1. fok):
  • A vesetágulat korai stádiuma.
  • A vesék mérsékelten tágulnak, de még nem okoznak jelentős károsodást vagy tüneteket.
  • Az állapot előrehaladása még visszafordítható lehet, és kezelés segíthet a további komplikációk elkerülésében.
• Közepes (2. fok):
  • A vesetágulat mérsékelt vagy közepesen kifejezett tágulatot mutat.
  • Ebben a stádiumban már fokozódhatnak a tünetek, például derékfájás, vizeletürítési problémák vagy hasi fájdalom.
  • Az állapot kezelése és gondozása fontos, mivel további progresszió esetén súlyosabb problémák alakulhatnak ki.
• Súlyos (3. fok):
  • A vesetágulat súlyos mértékű, és kifejezett károsodást okoz a vesékben.
  • A tünetek, mint például fájdalom, vizeletürítési nehézségek vagy vizelettel kapcsolatos problémák, ilyenkor már jelentkezhetnek.
  • A kezelés itt is lehetséges, de a visszafordítható károsodás lehetősége korlátozottabb.
• Kritikus (4. fok):
  • A vesetágulat súlyos és visszafordíthatatlan károsodáshoz vezet a vesékben.
  • A vesetágulat súlyos szövődményeket okozhat, például veseelégtelenséget.
  • A kezelés itt is célzott lehet a tünetek enyhítése és a komplikációk minimalizálása érdekében, de a vesekárosodás jelentős lehet.

A vesetágulat stádiumainak felmérése és kezelése orvosi vizsgálatot és diagnosztikát igényel. Az orvosok a vesetágulat okától és súlyosságától függően döntenek a legmegfelelőbb terápiás intézkedésekről.

A vesetágulat diagnózisa

A vesetágulat diagnózisa számos klinikai és képalkotó vizsgálat alkalmazását igényelheti. Az alábbiakban lehet olvasni azokat a módszereket, amelyeket orvosok gyakran alkalmaznak a vesetágulat diagnózisához:

• Beteganamnézis és fizikális vizsgálat: Az orvos először részletesen kikérdezi a beteget az előző és jelenlegi egészségi állapotáról, valamint a tüneteiről. A fizikális vizsgálat során az orvos tapintással értékeli a beteg veséit és keresi a lehetséges eltéréseket, amelyek vesetágulat jelenlétére utalnak.
• Vérvizsgálatok: Különböző vérvizsgálatok segíthetnek az orvosnak a vesefunkció értékelésében. Az urea, a kreatinin és más specifikus paraméterek mérése fontos a veseegészség állapotának felmérésében vesetágulat esetén is.
• Vizeletvizsgálat: A vizeletvizsgálat segít az orvosnak értékelni a vizelet összetételét és az esetleges vizeletet érintő rendellenességeket, például vörösvértesteket vagy fehérvérsejteket.
• Képalkotó vizsgálatok:
  • Ultrahang: Az ultrahangvizsgálat nem invazív és gyakran az elsődleges módszer a vesetágulat észlelésére. Segítségével a képalkotó szakember láthatja a vesék, a vesemedencék és az esetleges kőképződmények állapotát.
  • CT-vizsgálat: A számítógépes tomográfia (CT) vizsgálat részletesebb képeket nyújt a vesék és a húgyutak állapotáról, és különösen érzékeny a kisebb elváltozásokra.
  • MRI-vizsgálat: A mágneses rezonancia képalkotás (MRI) további részletekkel szolgálhat a vesék anatómiájáról és esetleges problémáiról.
  • IVP (intravénás pirelográfia): Egy kontrasztanyaggal végzett röntgenvizsgálat, amely segít az orvosnak látni a vizeletutakat és az esetleges akadályokat.
• Cisztoszkópia: Egy vékony, hajlékony csövet (cisztoszkóp) vezetnek a húgycsőn keresztül a húgyhólyagba, hogy az orvos közvetlenül vizsgálhassa a húgyutakat.

A diagnosztikai folyamatot az orvos a beteg egyedi klinikai helyzetének és a tünetek súlyosságának függvényében alakítja ki. Fontos megjegyezni, hogy a korai diagnózis és kezelés kulcsfontosságú lehet a vesetágulat okának azonosításában és a megfelelő terápia kiválasztásában.

A vesetágulat szövődményei

A vesetágulat, más néven hidronefrózis, súlyosabb esetekben számos szövődményhez vezethet. Az állapot kiváltó okától, az érintett vesék méretétől és az időbeni kezeléstől függően a következő szövődmények alakulhatnak ki:

• Veseelégtelenség: A régóta fennálló vesetágulat, különösen, ha visszafordíthatatlan károsodást okoz a vesefunkcióban, vezethet veseelégtelenséghez. Ez az állapot azt jelenti, hogy a vesék nem képesek megfelelően eltávolítani a szervezetből a káros anyagokat és a felesleges folyadékot.
• Veseinfekciók: A pangó vizelet és a vesekárosodás hajlamosíthat a veseinfekciók kialakulására. Az ismétlődő vagy súlyos fertőzések tovább ronthatják a vesék állapotát.
• Vesekövek kialakulása: A vesetágulat elősegítheti a vesekövek kialakulását, mivel a pangó vizeletben könnyebben kicsapódnak a kőképződéshez vezető anyagok.
• Vesefibrózis: A tartósan károsodott veseszövetekben kialakuló hegesedés és fibrózis hosszú távon csökkentheti a vesék működését.
• Veseciszták: A vesekárosodás és az elvékonyodott vesefalak fokozhatják a veseciszták kialakulásának kockázatát.
• Sepsis: Súlyos veseinfekció esetén előfordulhat a szervezet széles körű gyulladásos válaszként kialakuló szeptikus állapot, amely életveszélyes lehet.
• Szív- és érrendszeri problémák: A magas vérnyomás, a veseelégtelenség és más szövődmények hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri problémák kialakulásához.

  Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:

  Véres vizelet - Urológiai Központ

  Magas vérnyomás - Kardio Központ

  Veseelégtelenség - Urológiai Központ

A vesetágulat kezelése

A vesetágulat kezelése a betegség okától, súlyosságától és az esetleges szövődményektől függ. Az alapvető célok közé tartozik a vizelet normális áramlásának helyreállítása, a vesék egészségének megőrzése és a szövődmények minimalizálása. A kezelési lehetőségek között szerepelhet:

• Hátterületi okok kezelése: Ha a vesetágulat húgyúti elzáródás vagy reflux okozza, az alapbetegség kezelése lehet az első lépés. Ez magába foglalhatja a kő eltávolítását, a húgyutak elzáródásának megszüntetését vagy a reflux kezelését.
• Gyógyszeres terápia: A kezelés részeként alkalmazhatnak gyógyszereket, amelyek segíthetnek a vizeletáramlás javításában, a gyulladás csökkentésében vagy a vesekőképződés megelőzésében. Antibiotikumokat is alkalmazhatnak a fertőzések kezelésére.
• Endoszkópos beavatkozások: Előfordulhat, hogy endoszkópos eljárásokra van szükség vesetágulat esetén a húgyutak elzáródásának vagy egyéb problémák kezelésére. 
• Sebészeti beavatkozás: Súlyos esetekben, amikor más kezelési módszerek nem hatékonyak, lehet szükség sebészeti beavatkozásra. Ez lehet húgyutak rekonstrukciója, vesedaganat eltávolítása vagy más sebészeti eljárások.
• Vizeletürítést segítő terápia: Ha a vesetágulat vizeletürítési nehézség vagy húgyúti elzáródás okán alakult ki, az orvosok olyan terápiát alkalmazhatnak, amely támogatja a vizelet normális áramlását.

  Téma szakértői

  

  Dr. Kállai László

  urológus, sebész

  

  Dr. Nagy Károly PhD

  urológus

  

  Dr. Bajor Gábor

  urológus