Hólyaghurut

Hólyaghurut - Tartalom

Mi az a hólyaghurut?

Milyen típusai vannak a hólyaghurutnak?

Milyen tényezők hajlamosítanak hólyaghurut kialakulására?

Melyek a hólyaghurut kórokozói?

Hogyan alakul ki a hólyaghurut?

Milyen tünetei vannak a hólyaghurutnak?

Hogyan vizsgálható ki a hólyaghurut?

Hogyan kezelhető a hólyaghurut?

Milyen szövődményekkel járhat a hólyaghurut?

Hogyan előzhető meg a hólyaghurut?

Online Bejelentkezés

Dr. Rákász István

+36 30 512 1375

Bosnyák téri rendelő - 1147 Budapest, Csömöri út 18.

Hólyaghuruttal kapcsolatos urológiai szolgáltatásaink

• Urológiai szakorvosi vizit
• Kismedencei ultrahang
• Húgycső- és hólyagtükrözés
• Hólyagkatéterezés
• Laborvizsgálatok
• Vizeletvizsgálat
• Gyógyszeres kezelés
• Életmódbeli változások

Mi az a hólyaghurut?

A hólyaghurut - szakszóval cystitis - egyfajta gyulladás, ami a húgyhólyag nyálkahártyáján jelenik meg. Az esetek jelentős részében bakteriális fertőzés áll mögötte, amik a húgycsövön keresztül jutnak fel a húgyhólyagba és ott tovább szaporodnak.

Ahogy a számtalan elnevezésből sejthetjük (hólyaghurut, felfázás), a hólyaggyulladás meglehetősen gyakori kórkép, mely a nőket lényegesen gyakrabban érinti, mint a férfiakat. Ennek oka, hogy a nők húgycsöve (latinul urethra) számottevően rövidebb, mint a férfiaké, így a baktériumok könnyebben jutnak fel a hólyagba, illetve a végbélnyílás és a húgycső nyílása jelentősen közelebb helyezkedik el egymáshoz, így a bélbaktériumok -, melyek a húgyhólyaggyulladás leggyakoribb kórokozói – nagyobb valószínűséggel jutnak el a húgycsőhöz.  Érdekesség, hogy a nők körülbelül fele átesik élete során legalább egyszer hólyaghuruton, jelentős részük már a harmincas éveiket megelőzően.

Milyen típusai vannak a hólyaghurutnak?

Nem komplikált hólyaghurut

Nem komplikált hólyaggyulladásról akkor beszélhetünk, ha a húgyúti rendszer a gyulladástól eltekintve funkcionálisan és anatómiailag is ép, a beteg pedig egy máskülönben egészséges, nem várandós nő.

Komplikált hólyaghurut

Komplikált cystitisről van szó minden egyéb esetben, tehát ha terhesség alatt, húgyúti rendellenesség vagy katéter viselése kapcsán alakul ki a gyulladás, illetve ha férfinál lép fel a betegség.

Visszatérő hólyaghurut

Visszatérő hólyaggyulladásnak azt nevezzük, ha évente legalább három alkalommal, vagy félév alatt kétszer ismétlődik a fertőzés.

Honeymoon cystitis

A nászutas betegség vagy honeymoon cystitis szintén a húgyhólyaggyulladásának egy formája. Jellemzője, hogy szexuális aktivitást követően jelentkezik, mivel ilyenkor a húgycsőnyílás irritálttá válhat, és ez megkönnyíti a baktériumok bejutását a húgycsőbe, onnan pedig a húgyhólyagba.

Aszimptomatikus bacteruria

Aszimptomatikus bacteruriának nevezzük, amikor panaszok jelenléte nélkül vizelettenyésztéssel jelentős mennyiségű baktérium mutatható ki a vizeletből. Bár normális esetben a húgyhólyagban nincsenek baktériumok, az aszimptomatikus bacteruriát mégsem szükséges kezelni általában. Ez alól két kivétel van: terhesség esetén és húgyúti műtétet megelőzően antibiotikum kezelést kell alkalmaznunk, majd ismételt vizelettenyésztéssel ellenőrizzük a hatékonyságot.

Milyen tényezők hajlamosítanak hólyaghurut kialakulására?

A hólyaghurut kiaalakulásában több tényező is szerepet játszhat, melyek jellemzően olyanok, amik megkönnyítik vagy éppen segítik a baktériumok hólyagba jutását és szaporodását. Vannak olyan hajlamosító tényezők, melyek anatómiai adottságokból fakadóan segítik elő a hólyaghurut kialakulását, de vannak olyanok is melyek függnek az életmódtól vagy az egészségi állapottól.

Ezek a tényezők hajlamosíthatnak hólyaghurutra:

• Jóindulatú prosztatamegnagyobbodás,
• a húgyutak veleszületett rendellenességei (például vesicouretralis reflux, azaz amikor a hólyagból vizelet jut vissza a húgyvezetékbe),
• vesekő, hólyagkő,
• női nem,
• terhesség,
• menopauzát követő életszakasz,
• krónikus székrekedés,
• immunhiányos állapot,
• cukorbetegség,
• húgyúti katéter viselése.

Melyek a hólyaghurut kórokozói?

A hólyaghurut leggyakoribb kórokozója az Escherichia coli (röviden E. coli) nevű baktérium, mely a nem komplikált fertőzések nagy részéért felelős. Ez a baktérium a normális bélflórának is a része, de míg az emésztőrendszeren belül tartózkodva panaszokat nem okoz, addig a húgyutakba jutva húgyúti fertőzést vált ki. Az E. colin kívül Staphylococcus saprophyticusszal, a nászutas betegség kapcsán elhíresült baktériummal, illetve Proteus és Klebsiella törzsekkel is találkozhatunk, mint a betegség mögött álló okokkal.

A komplikált húgyúti infekciók hátterében is az E. coli a legjellemzőbb kórokozó, azonban ezeknek a törzseknek az esetében az antibiotikum-rezisztencia jóval magasabb. Az E. coli mellett előfordulnak még Enterbacteriaceae, Pseudomonas, Serratia és Enterococcus törzsek.

Összességében elmondható, hogy a baktériumok túlnyomó része a beteg bélflórájából származik, Staphylococcus saprohyticus esetén pedig a gáttájék és a genitális régió flórája lehet a fertőzés forrása.

Hogyan alakul ki a hólyaghurut?

A hólyaghurut aze setek nagyobb részében úgy alakul ki, hogy a húgyhólyagba baktréiumok jutnak be, elszaporodnak és gyulladást okoznak a nyálkahártyán. Jellemzően a fertőzés a húgycsőből terjed felfelé, és gyakran a bélrendszerben is előforduló baktérium okozza - ez az E.coli (Escherichia coli) elnevezéső baktérium -, amely a gáttájékról jut el a húgycső nyílásához.

A fertőzés kialakulását segít megakadályozni a rendszeres vizelés és a nyálkahártya ellenállóképessége - tehát nem minden esetben okoz fertőzést és gyulladást! - azonban, ha ezek valamilyen okból kifolyólag nincsenek meg, úgy a baktérium könnyebben meg tud tapadni és elszaporodni.

Milyen tünetei vannak a hólyaghurutnak?

A hólyaghurut leggyakoribb tünetei:

• a fájdalmas, égő, csípő vizelés,
• a sürgető vizelési inger,
• a gyakori vizelés,
• az alhasi fájdalom
• és a bűzös, esetenként habos, zavaros vizelet.

Ezekhez a panaszokhoz időnként véres vizelet, esetleg vizelettartási zavar is társulhat (inkontinencia). Mivel a hólyaghurut során a húgyhólyag nyálkahártyájának izolált gyulladásáról beszélünk, láz és hidegrázás nem jellemző. Ha mégis ilyen tüneteket tapasztalunk, egyéb kórképek lehetősége is felmerül, mint a vesemedence-gyulladás (pyelonephritis), a mellékheregyulladás (epididymitis) vagy a prosztatagyulladás (prostatitis).

Hogyan vizsgálható ki a hólyaghurut?

A típusos tünetekkel (gyakori, fájdalmas vizelés, alhasi fájdalom) jelentkező nők esetén a diagnózis szinte azonnal felállítható. Ennek megerősítésére vagy a betegség megállapítása érdekében vizeletvizsgálatot és vizelettenyésztést lehet végezni. A mintavételt érdemes a reggeli első, középsugaras vizeletből, steril pohárba (gyógyszertárban kapható), a húgycsőnyílás környékének lefertőtlenítését követően végezni vagy hólyagkatéter segítségével.

Húgyhólyaggyulladás esetén a vizelet baktériumot (bacteruria) és fehérvérsejteket (gennyet – pyuria), illetve nitritet fog tartalmazni, időnként akár vért is. A vizeletben normálisan nitrit nem, csak nitrát található, melyet bizonyos baktériumok képesek nitritté bontani. Ezek a baktériumok cystitist okozhatnak, így a nitrit jelenléte a vizeletben diagnosztikus értékű, azonban hiánya nem zárja ki a hólyaggyulladást, mivel egyes húgyúti kórokozók nem képesek erre az átalakításra.

A vizelettenyésztés segítségével meghatározható az is, hogy pontosan melyik kórokozó áll a hólyaggyulladás hátterében, illetve vizsgálható az adott törzs antibiotikum-érzékenysége is, azaz hogy melyik antibiotikum alkalmazásával tudjuk leghatékonyabban kiirtani a baktériumot. A tenyésztés eredményére azonban napokat kell várni, így a kellemetlen panaszokra való tekintettel általában azonnal antibiotikum kezelést indítanak el, a legvalószínűbb kórokozóval szembeni legnagyobb valószínűsséggel ható szerrel. A tenyésztés eredményének ismeretében aztán lehet módosítani a kezelésen. Érdemes tudni, hogy nem komplikált húgyhólyaggyulladás esetén a vizelettenyésztés nem kötelező vizsgálat. Annyira nagy a valószínűsége annak, hogy E. coli áll a fertőzés hátterében, hogy jellemzően azonnal megkezdik kezelését. Az alábbi esetekben azonban feltételen szükséges tenyésztést végezni:

• antibiotikum kezelésre nem javuló tünetek,
• terhesség alatt,
• vesemedence-gyulladás merül fel,
• komplikált cystitis
• és visszatérő húgyhólyaggyulladás esetén.

Hogyan kezelhető a hólyaghurut?

 A nem komplikált hólyaggyulladás kezelése antibiotikummal történik. Komplikált esetekben szintén antibiotikum alkalmazása szükséges, de emellett – amennyiben lehetséges – a komplikáló tényezőt is meg kell szüntetni. Ha valamilyen idegentest, például hólyagkő tartja fent a gyulladást, azt kell eltávolítani. Ha valamilyen egyéb elzáródás áll háttérben, azt kell megszüntetni. Ha cukorbetegség talaján alakul ki a hólyaggyulladás (a vizeletben megjelenő cukor kedvez a baktériumok elszaporodásának), akkor a cukorbetegség kezelését kell megfelelően beállítani. Az antibiotikum mellett fontos a bőséges folyadékbevitel is.

Milyen szövődményekkel járhat a hólyaghurut?

Kezelés nélkül, súlyos esetekben a fertőzés továbbterjedhet, a húgyvezetéken keresztül elérve a vesemedencét vesemedence-gyulladást, annak következményeként pedig vese körüli tályogot vagy a véráramba kerülve szepszist okozhat. Férfiakban hasonló mechanizmussal, tehát felszálló fertőzés révén húgycső szűkülethez, mellékheregyulladáshoz, prosztatagyulladáshoz vagy heregyulladáshoz (orchitis) vezethet. Terhes nőkben a húgyhólyaggyulladás fokozza a koraszülés, a magas vérnyomás, a preeclampsia (várandósság alatt fellépő magas vérnyomás, ami fehérjevizeléssel társul) és a chorioamnionitis (a magzatvíz, a magzatburok és a méhlepény fertőzése) rizikóját.

Hogyan előzhető meg a hólyaghurut?

A visszatérő hólyaghurut megelőzése egy többlépcsős folyamat.

Először a hólyaggyulladás valószínűségét növelő szokásokat érdemes felszámolni. Például vizeletürítés során a hólyag teljes tartalmát ürítsük ki, a pangó vizelet ugyanis kedvez a baktériumok elszaporodásának. Ugyanezen okból kifolyólag ha lehetséges, érdemes a hólyagot kiüríteni, amint fellép a vizelési inger, és nem sokáig várakozni. Szexuális kontaktus után is érdemes üríteni a hólyagot, ezzel is csökkentve a húgyutak kontaminációját. Fontos már gyermekkorban megtanítani a kislányokat a megfelelő higiéniai szokásokra és technikákra, például a húgycsőnyílás törlését mindig elölről hátrafelé végezzük, ne a végbélnyílás felől, ezáltal baktériumokat juttatva a húgycsőhöz.

Másodszor, amennyiben a fenti technikák nem elegendőek, a fennálló rizikótényezők figyelembe vételével érdemes egyéb készítményekkel kiegészíteni a megelőzést. Ilyen lehetőségek például a vörösáfonya/tőzegáfonya készítmények, a helyi ösztrogénkezelés menopauzán átesett nőknél, probiotikumok a normális hüvelyflóra helyreállításának céljából, illetve az immunprofilaxis, vagyis az immunvédekezés serkentését célzó készítmények alkalmazása.

Harmadszor, az antibiotikumok a megelőzésben is bevethetők, azonban ezeket csak végső esetben alkalmazzuk, mivel mellékhatások léphetnek fel és az antibiotikum-rezisztenciát is fokozhatjuk használatukkal.

Téma szakértői

Dr. Rákász István

urológus

Dr. Böszörményi-Nagy Géza

urológus

Források:

D'Amico MJ, Foss H, Uhr A, Rudnick B, Kloniecke E, Gomella LG., Hemorrhagic cystitis: a review of the literature and treatment options., Can J Urol. 2022 Oct;29(5):11276-11283.

Li KD, Jones CP, Hakam N, Erickson BA, Vanni AJ, Chancellor MB, Breyer BN., Haemorrhagic cystitis: a review of management strategies and emerging treatments., BJU Int. 2023 Dec;132(6):631-637. 

Martin-Lecamp G, Vandenhende MA, Meriglier E., A complicated cystitis., Rev Med Interne. 2024 Jun;45(6):387-388. 

Tornic J, Engeler D., Latest insights into the pathophysiology of bladder pain syndrome/interstitial cystitis., Curr Opin Urol. 2024 Mar 1;34(2):84-88.