Húgycső- és hólyagtükrözés (cisztoszkópia)

Húgycső- és hólyagtükrözés (cisztoszkópia)

Módosítva: 2024.03.15 16:41

A húgycső- és hólyagtükrözés az urológia egyik fontos diagnosztikai eszköze. A húgycső- és hólyagtükrözés során az urológus egy speciális eszközzel láthatóvá teszi a húgycső és a húgyhólyag belső nyálkahártyáját, így képessé válik felismerni annak elváltozásait, például a gyulladást vagy a daganatot. A húgycső- és hólyagtükrözés nem csupán diagnosztikai eszköz, hanem kisebb sebészeti beavatkozások is elvégezhetőek általa.

Kapcsolódó szolgáltatásaink az Urológiai Központban
Mit jelent a húgycső- és hólyagtükrözés?
Mik a húgycső- és hólyagtükrözés lépései?
Milyen típusai vannak a húgycső- és hólyagtükrözésnek?
Mi a húgycső- és hólyagtükrözés indikációja?
Okozhat-e szövődményeket a húgycső- és hólyagtükrözés?

Kapcsolódó szolgáltatásaink az Urológiai Központban

Mit jelent a húgycső- és hólyagtükrözés?

A húgycső- és hólyagtükrözés egy endoszkópos vizsgálati módszert jelent. Az endoszkóp egy speciális eszköz, melyet úgy lehet elképzelni, mint egy teleszkópot. Ez egy hosszú, vékony, száloptikás világítással rendelkező - típusától függően merev vagy rugalmas – cső, ami láthatóvá teszi a belső szerveket. Az endoszkópot valamelyik testnyíláson át az adott üreges szervbe vezetik, így a test szöveteinek megbontása nélkül is képet kaphatunk a belső szervekről. Az endoszkópot az alapján nevezik el, hogy melyik szervet vizsgálja. A hörgőkbe juttatott endoszkóp a bronchoszkóp, a vastagbelet vizsgáló a kolonoszkóp, míg a húgycső- és hólyagtükrözés eszköze a cisztoszkóp. Az endoszkóp rendelkezik egy belső munkacsatornával is, amin keresztül különböző eszközök vezethetők be a szervekbe. Így az eszköz nem csupán képet rögzít a belső szervek üregéről, hanem kisebb beavatkozásokat is lehetővé tesz. Endoszkóp segítségével például mintavétel is történhet, eltávolíthatóak kisebb tumorok, polipok. A húgycső- és hólyagtükrözés tehát az urológia egy speciális eszköze: egyrészt lehetővé teszi, hogy a szövetek megbontása és metszés nélkül képet készíthessünk a belső szervek üregéről, másrészt kisebb beavatkozásokat is lehetővé tesz ugyanilyen módon. A húgycső- és hólyagtükrözés tehát egy kevés komplikációval járó, széles körben használt és hatékony diagnosztikai eszköz.

A húgycső- és hólyagtükrözés legnagyobb hátránya azonban az, hogy egy fájdalmas beavatkozást jelent. Képzeljük el, milyen érzés lehet, ha a húgycsövön keresztül felvezetnek egy vékony csövet. Az anatómiai különbségekből eredően a férfiak hosszabb húgycsővel rendelkeznek, mint a nők, így számukra fokozott fájdalmat jelenthet ez a beavatkozás. Éppen ezért a húgycső- és hólyagtükrözés előtt minden esetben érzéstelenítőt kell használni. Erre a célra alkalmazható helyi érzéstelenítő zselé, mely pár másodperc alatt kifejti a hatását és elzsibbasztja a húgycsövet. Ha szükséges, nyugtató vagy általános érzéstelenítés is adható a páciensnek.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Mik a húgycső- és hólyagtükrözés lépései?

A húgycső- és hólyagtükrözés szigorúan steril környezetben, a nőgyógyászati vizsgálathoz hasonló pózban történik. Egy egyszerű ambulánsan végzett húgycső- és hólyagtükrözés általában öt-tizenöt percig tarthat. A kórházban, nyugtatóval vagy általános érzéstelenítéssel végzett húgycső- és hólyagtükrözés ennél hosszabb, körülbelül 15-30 percig tart.Húgycső- és hólyagtükrözés

A vizsgálat előzetes helyi érzéstelenítéssel kezdődik, melyhez egy zsibbasztó zselét alkalmaznak. Ezt a húgycsőbe juttatják, így a húgycső nyálkahártyája nem fogja továbbítani a fájdalmat. A helyi érzéstelenítőnek van behatási ideje, amit meg kell várni ahhoz, hogy hatékonyan elnyomja a fájdalmat. A húgycső- és hólyagtükrözést gyakran helyi érzéstelenítésben végzik el, de férfiak esetén inkább a rövid altatás javasolt, ami jelen pillanatban intézményünkben nem megoldott. Az érzéstelenítést követően a húgyhólyagot vízzel feltöltik, ami során a húgyhólyagban feszülés és erős vizelési inger tapasztalható. Férfiaknál az eszköz bevezetése közben áttekinti az urológus a húgycsövet, a prosztata lebenyeit és a hólyagnyakat.

A bevezetést követően az orvos a cisztoszkóp segítségével áttekinti a húgycső és a húgyhólyag belső felszínét. A cisztoszkóp végén egy lencse van, amely nagyítóként működik. Az urológus végig pásztázza vele a húgyhólyag űrterét, vizsgálja a nyálkahártya állapotát, a húgyvezetékek szájadékait és rajtuk keresztül a vizelet ürülését a vese felől. A húgycső- és hólyagtükrözés során megállapítható a húgycső tágassága és azonosíthatóak a kóros nyálkahártya eltérések, valamint a daganatok, , idegentest vagy szűkület. Vizsgálhatóak a húgycsőfal elváltozásai, a záróizom működése, a dülmirigy hossza, nagysága és a hólyagnyak állapota. Előfordulhat, hogy szövetmintát is vesznek a húgyhólyagból további laboratóriumi vizsgálatokhoz. A beavatkozás befejeztével javasolni fogja az urológus, hogy ürítse ki a vizeletét.

Milyen típusai vannak a húgycső- és hólyagtükrözésnek?

A húgycső- és hólyagtükrözés két fő típusa különíthető el: a flexibilis és merev húgycső- és hólyagtükrözés. A flexibilis (rugalmas) húgycső- és hólyagtükrözés egy vékony, kb. ceruza vastagságú teleszkópot jelent, ami rugalmasan hajlik. Hajlékonyságának köszönhetően könnyedén át lehet juttatni a húgycső kanyarulatain. Ilyen esetben a beteg általában ébren marad, amíg a vizsgálatot végzik. Rugalmas hólyagtükrözésre általában akkor kerül sor, ha az eljárás oka csupán a hólyag belsejének megtekintése.

Ezzel szemben a merev cisztoszkóp egy rövidebb és kissé szélesebb teleszkópot jelent, ami nem hajlékony anyagból készült. A merev cisztoszkóp munkacsatornáján keresztül számos eszköz juttatható a hólyagba, melynek segítségével szövetmintát vehető vagy bizonyos anyagok fecskendezhetőek a hólyagba. Merev húgycső- és hólyagtükrözés esetén általában vagy elaltatják a beteget, vagy a test alsó felét elzsibbasztják. Ilyen eljárást elsősorban akkor végeznek, ha nem csupán körülnézni szeretnének a hólyag belsejében, hanem valamilyen terápiás vagy diagnosztikai beavatkozást is elvégezni. Például merev húgycső- és hólyagtükrözés során kerül sor mintavételre a húgyhólyag belsejéből. Néha előfordul, hogy flexibilis eszközzel végzett hólyagtükrözést követően merev húgycső- és hólyagtükrözés is szükségessé válik.

Kapcsolódó cikkünk

Normális, ha köhögéskor, kocogásnál szivárog a vizelet?

Még mindig sokan tartják természetesnek, hogy köhögéskor, tüsszentéskor, fizikai aktivitás kapcsán elcseppen, szivárog a vizeletük, mondván, ez a korral jár. Holott dr. Csutak Magdolna, az Urológiai Központ urológusa szerint az ún. stressz inkontinenciába nem szabad beletörődni, hiszen így a helyzet tovább romolhat. 

Mi a húgycső- és hólyagtükrözés indikációja?

Az urológiai kivizsgálás során akkor van szükség húgycső- és hólyagtükrözésre, ha olyan elváltozás gyanúja merül fel, amelyet egyéb képalkotó vizsgálat (például az UH, CT vagy MR) segítségével nem lehet egyértelműen kimutatni. Ilyenek lehetnek bizonyos hólyagbetegségek, például a kisebb méretű hólyagdaganat, hólyagkő vagy a húgycsőszűkület. Vizelési panaszok esetén is szükség lehet cisztoszkópiára, ha a tünetek kiváltó okát nem tudjuk egyértelműen azonosítani.

A húgycső- és hólyagtükrözés indikációi többek között az alábbiak lehetnek:

Okozhat-e szövődményeket a húgycső- és hólyagtükrözés?

Habár a húgycső- és hólyagtükrözés egy olyan beavatkozás, ami nem bontja meg a szövetek épségét, mint minden beavatkozásnak, ennek is lehetnek mellékhatásai és szövődményei. Normál esetben a húgycső- és hólyagtükrözés enyhe mellékhatásokkal jár, kisebb vérzés, fájdalom fordul csak elő. Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy milyen szövődmények léphetnek fel a húgycső- és hólyagtükrözés kapcsán:

  • A húgycső nyálkahártyájának és a húgycsőfalnak a sérülése, mely később, hosszútávon akár húgycsőszűkülethez is vezethet
  • A húgyhólyag nyálkahártyájának a sérülése
  • A sérülések következtében felléphet vérzés
  • A véralvadékok elzárhatják a húgycsövet vagy a húgycső eredését, ami miatt vizelési képtelenség és akár átmeneti katéterviselés is szükségessé válhat
  • Húgyhólyag-gyulladás
  • Felszálló fertőzés, vesemedence-gyulladás
  • Vérmérgezés, a szervezet általános fertőzése
  • Enyhe fokú vizelettartási zavar

Amennyiben a fentiektől eltérő, vagy súlyosabb tüneteket tapasztal, hívja fel orvosát! A húgycső- és hólyagtükrözés ritkán ugyan, de súlyos szövődményeket okozhat, melyek a következők lehetnek:

  • Vizeletürítési képtelenség a húgycső- és hólyagtükrözés után
  • Erős vérzés vagy élénk színű vérrögök a vizeletben
  • Hasi fájdalom és hányinger
  • Hidegrázás
  • 38,5 C-nál magasabb láz
  • Két napnál hosszabb ideig tartó fájdalom vagy égő érzés vizelés közben

A vérzésveszély különösen akkor fokozott, ha valaki vérhígítót szed. Ilyen esetben a húgycső- és hólyagtükrözés előtt vérvételre lehet szükség. Az eredmények és a kórtörténet ismeretében dönti el az orvos, hogy vállalja-e a vizsgálat elvégzését vagy sem.

A húgycső- és hólyagtükrözés eredményét legtöbbször azonnal közölni tudja az orvos. Ha a húgycső- és hólyagtükrözés során biopsziát vettek a hólyagrák kimutatása céljából, tovább kell várni az eredményre. A mintát ugyanis szövettani elemzésnek vetik alá egy laboratóriumban. Amikor a vizsgálatok befejeződnek, orvosa tájékoztatni fogja, hogy megbeszéljék a biopszia eredményei alapján a következő lépéseket.

Téma szakértője

Prima Medica Egészségközpontok