Vesegyulladás

Vesegyulladás

Szerző: Urológiai Központ Módosítva: 2023.02.02 12:41

A vesegyulladás (nephritis) egy szerteágazó betegségcsoport, az egyes gyulladások hátterében más-más kiváltó tényező áll. A gyulladás érintheti a vesegomolyagokat (glomerulonephritisek), a szövetközti teret és a tubulusokat (tubulointerstitialis nephritisek), valamint az üregrendszert (pyelonephritisek).

Vesegyulladás – Tartalom

Vesegyulladással kapcsolatos urológiai szolgáltatásaink

A vese felépítése

A vese tokkal körülvett páros szervünk, melynek állománya kéregre (cortex) és velőre (medulla) oszlik. A vesét alkotó morfológiai és funkcionális egységek a nephronok, melyek a glomerulussal, egy kapillárisgomolyaggal kezdődnek és a tubulusokban folytatódnak. A tubulusok gyűjtőcsatornákban egyesülnek, amik a vesepapillák csúcsán a vesemedencébe (pyelon) nyílnak.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

A vese feladatai

A vese az egyik legfontosabb kiválasztó szervünk, a vizeletképzés révén befolyásolja a szervezet víz- és elektrolit háztartását, a sav-bázis, azaz a vér proton koncentrációjának egyensúlyát. Eltávolítja a nitrogén-anyagcsere végtermékeit, gyógyszereket, az inaktivált hormonok egy részét és azokat az anyagcsere végtermékeket is, melyeknek koncentrációja meghaladja a szervezet tűrőképességét. A vesének kiválasztó funkciója mellett vannak egyéb feladatai is. Szerepe van a vérnyomás-szabályozásban a renin nevű hormon termelése révén, erythropoetin előállításával serkenti a vörösvértestképzést (erythropoesis) és a D-vitamin aktív metabolittá (kalcitriol) alakításában is részt vesz.

Vesegyulladás típusai

Glomeruláris vesegyulladás

A glomeruláris vesegyulladásokra vagy glomerulonephritisekre jellemző, hogy a vesegomolyagokban gyulladásos jelenségek manifesztálódnak, például immunkomplexek rakódnak le vagy gyulladásos sejtek szaporodnak fel. Az ilyen típusú vesegyulladások kialakulhatnak elsődlegesen, ilyenkor az egyedüli érintett szerv a vese, de kialakulhatnak másodlagosan is, valamilyen többszervi betegség részjelenségeként (például szisztémás lupusban). Időbeli lefolyásuk alapján feloszthatjuk őket akut (ilyen például a poststreptococcalis glomerulonephritis vagy a Schönlein-Henoch purpura), rapidan progresszív (mint az SLE, ANCA-vasculitis, Goodpasture-szindróma részjelenségeként megjelenő vesegyulladás) és krónikus (például az IgA nephropathia) formákra, de ezeknek a kategóriáknak a határai nem kőbevésettek, könnyen előfordulhat, hogy egyes betegségeknek más az időbeli lefolyása egy adott betegben.

Poststreptococcalis glomerulonephritisVesegyulladás

A poststreptococcalis glomerularis vesegyulladást szokták postinfectiosusnak (fertőzés utáni) is nevezni, mivel nem csak Streptococcus, de más bakteriális vagy vírusfertőzést követően is kialakulhat. Hagyományosan Streptococcus pyogenes okozta tüszős mandulagyulladást követően alakul ki a vesegyulladás, azonban az antibiotikumok elterjedése következtében mára viszonylag ritkán találkozunk ezzel a betegséggel. A gyulladás hátterében immunkomplex lerakódás áll: a baktérium ellen termelődő ellenanyagok hozzákapcsolódnak a kórokozó antigénjeihez, és az így létrejövő komplexek a keringéssel a vesébe jutnak, ahol lerakódnak és gyulladást váltanak ki. Általában a mandulagyulladást követő két hétben alakul ki.

Schönlein-Henoch vesegyulladás

A Schönlein-Henoch vesegyulladás a Schönlein-Henoch purpura nevű szisztémás érgyulladás vesében jelentkező formája. Lényege, hogy a kiserekben IgA-típusú ellenanyagok rakódnak le, melyek gyulladásos reakciót váltanak ki. Az alapbetegségre jellemzőek az apró bőrvérzések, az emésztőrendszeri vérzések, az ízületi fájdalom és gyulladás, illetve a hasi fájdalom.

Lupus vesegyulladás

A szisztémás lupus erythematosus (röviden SLE) szintén érintheti a vesét, sőt az SLE-ben szenvedő betegek körülbelül felében alakul ki lupus vesegyulladás. Erre többnyire vizsgálatok révén derül fény, tünetek csak kevés betegben alakulnak ki. Lupus vesegyulladás csak aktív SLE-ben lép fel. Ennek a betegségnek a hátterében is immunkomplex-lerakódás áll.

ANCA-vasculitishez társuló vesegyulladás

Az ANCA-pozitív vasculitisek jellemzően a kiserek gyulladásával járó kórképek, melyekben jelen van az ANCA (anti-neutrofil citoplazma antitest), tehát egy olyan ellenanyag, ami bizonyos fehérvérsejtek ellen termelődik. Ilyen betegségek a granulomatosus polyangiitisek, melyekre jellemző a vesegyulladás mellett a tüdőérintettség is, és az eosinophil granulomatosus polyangiitis, mely a vese és tüdő mellett érintheti a szívet, az emésztőrendszert, a perifériás idegeket és az agyat, valamint gyakran társul asthmával vagy egyéb allergiás tünetekkel.

Goodpasture-szindróma

Goodpasture-nephropathiának nevezzük, amikor a glomerulus egyik eleme, a basalmembrán ellen termelődnek ellenanyagok, ezeket hívjuk GBM-antitesteknek. Amennyiben ezek az autoantitestek csak a vesét károsítják, anti-GBM nephropathiáról beszélünk, és Goodpasture-szindrómának azt nevezzük, amikor tüdőkárosodás is kialakul.

IgA-nephropathia

Az IgA-nephropathia kialakulhat elsődleges glomerularis betegségként, de lehet egy egész szervezetet érintő folyamat részjelensége is. Elsősorban a fiatal férfiakat érinti ez a vesegyulladás, melynek hátterében a vérrel keringő immunkomplexek lerakódása áll.

Kapcsolódó cikkünk

Hogyan lehet megszabadulni a vesekőtől?

Az esetek nagy részében valószínűleg az elégtelen folyadékbevitel, de táplálkozási szokások, például magas kálcium vagy oxalát tartalmú ételek-italok fogyasztása, bizonyos anyagcsere betegségek és a húgyútak anatómiai rendellenességei is elősegíthetik húgyúti kövek, így a vesekövek kialakulását. A témával kapcsolatos tudnivalókról dr. Kállai László, az Urológiai Központ urológusa, sebész beszélt.

Tubulointerstitialis vesegyulladás

Akut tubulointerstitialis vesegyulladás

A heveny vagy akut tubulointerstitialis vesegyulladások (nephritisek) leggyakrabban valamilyen gyógyszerszedését vagy fertőzést követően alakulnak ki, fokozott immunválasz következtében, de hátterükben autoimmun vagy egyéb folyamatok is állhatnak. A gyógyszerek (például bizonyos antibiotikumok, nem-szteroid gyulladáscsökkentők, stb.) gyakran allergiás reakció révén károsítják a vesét. Fertőzéses formák esetén gyakori a Hantavírus fertőzés, ami természetjárók között gyakrabban alakul ki. Az autoimmun betegségek közül például a Sjögren-szindrómában jelentkezhet akut tubulointerstitialis vesegyulladás.

Krónikus tubulointerstitialis vesegyulladás

Krónikus vagy idült tubulointerstitialis vesegyulladás esetén a gyulladás hosszabb távú hatásaival kell számolnunk, így a vese hegesedésével és a veseműködés lassú csökkenésével. Ezekben az esetekben azonban már nem csak a tubulusok és a szövetközti tér, de a vesegomolyagok is károsodnak. Gyakran lappangva megy végbe a folyamat, és már csak a veseelégtelenség stádiumában kerül felismerésre a betegség. A krónikus vesemedence-gyulladás is gyakorlatilag egy idült tubulointerstitialis vesebetegség.

Vesemedence-gyulladás

Vesemedence-gyulladásnak (pyelonephritisnek) nevezzük a vesemedencét és a veseállományát egyszerre érintő gyulladásos betegséget, mely leggyakrabban felszálló alsó húgyúti fertőzés (például felfázás) talaján alakul ki.

Heveny vesemedence-gyulladás

Hirtelen kialakuló betegség, mely leggyakrabban a fiatal nőket érinti. A felszálló fertőzés mellett jelentősen ritkábban a vérárammal is eljuthatnak a kórokozók a vesékhez, és gyulladást válthatnak ki. Bármilyen húgyúti elzáródás vagy szűkület következtében kialakuló vizeletpangás fokozza a pyelonephritis kialakulásának a kockázatát.

Idült vesemedence-gyulladás

Az idült vesemedence-gyulladás egy krónikus tubulointerstitialis vesebetegség, melynek alapja egy bakteriális fertőzés, ami gyulladás révén a tubulusok sorvadásához és a szövetközti tér hegesedéséhez vezet. A kötőszöveti átalakulás következtében a kéregállomány zsugorodik, végstádiumban kialakul a pyelonephritises zsugorvese.

Vesegyulladás tünetei

A vesegyulladás, különösen a krónikus formája lehet tünetmentes vagy jelentkezhet nem specifikus, enyhe tünetekkel is. A felsorolt panaszok közül nem feltétlenül áll fenn egyidejűleg az összes, de ezek fordulnak elő az adott betegségcsoportnál leginkább.

Glomerularis vesegyulladás tünetei

  • Véres vizelet (haematuria): a vizelet szemmel láthatólag pirosas árnyalatúvá válik vagy laborvizsgálat során a mikroszkóp alatt láthatóak benne vörösvértestek.
  • Fehérjevizelés (proteinuria): a vizeletben fehérje jelenik meg, ami csak vizeletvizsgálattal állapítható meg biztosan, de a fehérjék hatására a vizelet zavarossá válhat.
  • Enyhe, főleg szemkörüli (periorbitalis) ödéma: mivel itt vékony a bőr, itt fog először megjelenni a folyadéktöbblet.
  • Magas vérnyomás, és ennek kapcsán tarkótáji fejfájás.
  • GFR (glomerulus filtrációs ráta) csökkenés: egy laboratóriumi érték, ami a vesefunkcióról nyújt információt.
  • Csökkent vizeletmennyiség (oliguria).
  • Ha többszervi betegség érinti a vesét, akkor a betegség egyéb tünetei is fennállhatnak (például SLE-ben a pillangószrány alakú kipirosodás az arcon).

Tubulointerstitialis vesegyulladás tüneteiVesegyulladás

  • Láz, csalánkiütés.
  • A vizeletmennyiség növekedése (polyuria), illetve gyakori vizelés éjszakánként (nycturia).
  • Véres vizelet, fehérjevizelés.
  • Hasi fájdalom, testsúlycsökkenés, vese megnagyobbodás.
  • A vese kiválasztó funkciójának károsodása miatt a káliumszint emelkedhet, illetve a vér pH-értéke savassá válhat.

Vesemedence-gyulladás tünetei

  • Lehet tünetmentes, különösen a krónikus formája.
  • Akut esetben jellemző a hirtelen fellépő magas láz, hidegrázás.
  • Általános gyengeség, elesettség.
  • Vesetáji fájdalom, érzékenység.
  • Súlyvesztés.
  • Másodlagos (tehát a vesekárosodás következtében kialakuló) magas vérnyomás.

Vesegyulladás diagnózisa

A vesegyulladás diagnózisának felállítását és kialakulásának okát, a gyulladás pontos formájának meghatározását segítik a következő vizsgálatok:

  • a fennálló tünetek ismerete,
  • fizikális vizsgálat (érzékeny vesetájék, megnagyobbodott vesék),
  • általános laborvizsgálatok (gyulladásos paraméterek),
  • antitestek, autoantitestek detektálása,
  • komplementrendszer vizsgálata,
  • vizeletvizsgálat (vörösvértestek, fehérvérsejtek, baktériumok keresése),
  • ultrahang vizsgálat (zsugorvese),
  • szerológia (vírusinfekció kimutatása),
  • biopsziás mintavétel fény- és elektronmikroszkópos vizsgálatokra, immunológiai festődés vizsgálatára.

Vesegyulladás kezelése

Glomerularis vesegyulladás kezelése

A kiváltó októl függően bizonyos esetekben elegendő az ágynyugalom és a fehérje- és sószegény diéta. Baktérium által okozott betegségekben antibiotikumot alkalmazhatunk. A tünetek enyhítésének érdekében vízhajtóra, vérnyomáscsökkentőre lehet szükség. Az immunrendszer fokozott működése következtében kialakuló kórképekben szteroidok és más immunszuppresszív (immunrendszer működését csökkentő) szerek jöhetnek szóba.

Tubulointerstitialis vesegyulladás kezelése

Legfontosabb a kiváltó tényező megszüntetése, illetve bizonyos esetekben szteroid adása merülhet fel.

Vesemedence-gyulladás kezelése

Antibiotikum segítségével kiirthatók a kiváltó baktériumok, de az újbóli kialakulás megelőzése érdekében fontos a hajlamosító tényezők megszüntetése.

Téma szakértője

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK