Veserák

Veserák

Módosítva: 2023.04.08 14:29

A veserák vagy renális karcinóma, a rosszindulatú daganatok olyan formája, amely a vese sejtjeiből indul ki. A veserák leggyakoribb típusa felnőtteknél a vesesejtes karcinóma, amely az esetek mintegy 90%-át teszi ki. Bár a veserák pontos oka nem ismert, bizonyos tényezők, mint például az életkor, az elhízás, a dohányzás, a magas vérnyomás és a rákkeltő anyagokkal folytatott munkavégzés növelik a betegség kialakulásának kockázatát. Ebben a cikkben a veserák kialakulásával, lefolyásával és kezelési stratégiáival fogunk foglalkozni.

Kapcsolódó szolgáltatásaink

Tünetek

Okok

Diagnosztikai lehetőségek

Terápiás megoldások

Szövődmények

Prevenció

Összefoglalás

Veserákkal kapcsolatos szolgáltatásaink

A veserák tünetei

  • Vér a vizeletben: A veserák egyik leggyakoribb tünete a vizeletben megjelenő vér, más néven a hematuria. A vér lehet szabad szemmel látható vagy mikroszkopikus, és jelentkezhet rózsaszínű, vöröses vagy barna árnyalatban.
  • Fájdalom vagy kellemetlen érzés az oldalsó deréktájon vagy a hát alsó részén: A veserák fájdalmas vagy kellemetlen érzést okozhat a törzs oldalsó felén, ill. a hát alsó részén. A fájdalom lehet tompa vagy éles, időbeni jelentkezése pedig lehet folyamatos vagy időszakos.
  • Tapintható daganat vagy csomó a deréktájon vagy a hasban: Bizonyos esetekben a veserák tapintható daganatként is jelentkezhet a deréktájon vagy a hasban. Ezt az orvos észlelheti a fizikális vizsgálat során a kérdéses régió betapintásakor, vagy láthatja valamely képalkotó vizsgálati módszer segítségével. Utóbbi esetben használhat ultrahangot, CT-t vagy MRI-t.
  • Fáradtság: A veserák fáradtságot okozhat, ami a rendkívüli fáradtság vagy elesettség érzését jelenti. Ezt okozhatja a daganatos betegség szövődményeként kialakult vérszegénység, egy olyan állapot, amelyben nincs elég vörösvértest a szervezetben, hogy az oxigén szállítása elégséges legyen.
  • Hirtelen jelentkező, jelentős mértékű fogyás: A veserák megmagyarázhatatlan fogyást okozhat, ami olyan fogyást jelent, amely a fogyás kísérlete nélkül következik be. Ennek oka lehet az étvágytalanság vagy az anyagcsere folyamatainak megváltozása.
  • Láz: Egyes esetekben a veserák lázat is okozhat. Ez annak a jele lehet, hogy a daganat a test más területeire is átterjedt, áttétet adott.

A veserák okai

Életkor: A veserák kockázata az életkor előrehaladtával nő. A legtöbb beteg, akinél veserákot diagnosztizálnak, a 45 évesnél idősebb korosztályba tartozik.

Dohányzás: A dohányzás a veserák egyik fő kockázati tényezője. A dohányosoknál kétszer nagyobb a veserák kialakulásának valószínűsége, mint azoknál, akik nem dohányoznak.

Elhízás: Az elhízás szintén szerepel a veserák kockázati tényezői között. A túlsúlyos vagy elhízott embereknél nagyobb a veserák kialakulásának kockázata, mint az egészséges testsúlyúaknál.

Magas vérnyomás: A magas vérnyomás a veserák kockázati tényezője. A kezeletlen magas vérnyomással élő betegek körében nagyobb a veserák kialakulásának kockázata, mint a normál vérnyomásúaknál.

Családi előzmények: Azoknál az embereknél, akiknek a családjában korábban már előfordult veserák, nagyobb a kockázata annak, hogy maguk is megbetegednek.

Munkahelyi expozíció: Azoknál az embereknél, akik bizonyos rákkeltő vegyi anyagokkal, például azbeszttel, kadmiummal vagy benzollal dolgoznak, nagyobb lehet a veserák kialakulásának kockázata.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

A veserák diagnosztikai lehetőségei

Képalkotó vizsgálatok: A veserák felismerésére és diagnosztizálására olyan képalkotó vizsgálatokat használnak, mint a CT, az MRI és az ultrahang. Ezek a vizsgálatok láthatóvá teszik a daganatot a testen belül, így pontosan megbecsülhető annak helye és mérete.

Biopszia: A biopszia olyan eljárás, amelynek során egy kis szövetmintát vesznek a veséből, és előkészítést követően mikroszkóp alatt megvizsgálják, hogy megállapítsák, vannak-e a mintában rákos sejtek. Ezt általában egy tű segítségével végzik, amelyet képalkotó vizsgálatok támogatásával vezetnek a vesébe.

Vérvizsgálatok: Vérvizsgálatokkal meg lehet mérni bizonyos anyagok szintjét a vérben, amelyek jelezhetik a veserák jelenlétét. Ezen anyagokat markereknek nevezik, emelkedett koncentrációjuk a vérben pedig a veserák jele lehet.

Vizeletvizsgálatok: A vizeletvizsgálatokat vér vagy más olyan anyagok kimutatására lehet használni, amelyek a veserák jelenlétére utalhatnak. A a vizeletben megjelenő rákos sejtek kimutatására a vizeletcitológiának nevezett vizeletvizsgálat is alkalmazható.

A veserák lehetséges terápiái

Műtét: A műtét a veserák leggyakoribb és leghatékonyabb kezelési módja. A műtét célja a rákos daganat és a rákos sejteket esetlegesen tartalmazó környező szövetek eltávolítása. Az elvégzett műtét típusa a daganat méretétől és elhelyezkedésétől függ.

Sugárterápia: A sugárterápia során nagy energiájú sugárzást alkalmaznak, amely elpusztítja a rákos sejteket. Ezt a kezelést általában a műtéttel kombinálva alkalmazzák, vagy olyan esetekben, amikor valamilyen tényező miatt a műtét elvégzése nem lehetséges.

Kemoterápia: A kemoterápia során olyan gyógyszereket használnak, amelyek alkalmasak a rákos sejtek elpusztítására. Ezt a kezelést általában nem alkalmazzák veserák esetén, mivel nem túl hatékony a rák ezen típusa ellen.

Immunterápia: Az immunterápia egy olyan kezeléstípus, amely az immunrendszert a rákos sejtek elleni küzdelemre serkenti. Ez a kezelés alkalmazható önmagában vagy más kezelésekkel kombinálva.

Célzott terápia: A célzott terápia olyan gyógyszereket használ, amelyek a rákos sejtek növekedésében és terjedésében szerepet játszó specifikus molekulákat célozzák meg. Ez a kezelés is alkalmazható önmagában vagy más kezelésekkel kombinálva.

Kapcsolódó cikkünk

Hogyan javíthatóak a prosztatarák gyógyulási esélyei?

A prosztatarák a férfiakat érintő összes daganatos betegség közül a 2. leggyakoribb, amely azonban korán felismerve jó eséllyel gyógyítható. A rendszeres szűrés jelentőségére, a diagnosztizálás lehetőségeire és a prosztatarák elleni életmódtanácsokra dr. Nagy Károly PhD, az Urológiai Központ urológusa hívta fel a figyelmet.

A veserák szövődményei

  • Metasztázisok: A veserák átterjedhet a test más részeire, például a tüdőre, a csontokra és az agyra. Ezt a folyamatot áttétképződésnek nevezik, és jelentősen befolyásolhatja a betegség prognózisát.
  • Veseelégtelenség: Egyes esetekben a veserák veseelégtelenséghez vezethet, ami akkor következik be, amikor a vesék már nem képesek a salakanyagok kiszűrésére a vérből. Ez a méreganyagok felhalmozódásához vezethet a szervezetben, és életveszélyes állapotokhoz vezethet.
  • Vérrögök: A veserák növelheti a vérrögök kialakulásának kockázatát, amelyek veszélyesek lehetnek, ha a keringéssel a test más részeibe, például a tüdőbe jutnak.

A veserák megelőzési lehetőségei

Egészséges életmód: Az egészséges életmóddal kapcsolatos döntések, például az egészséges testsúly fenntartása, a dohányzás mellőzése, az alkoholfogyasztás korlátozása és a rendszeres testmozgás segíthet csökkenteni a veserák kialakulásának kockázatát.

Szűrővizsgálatok: Azoknak, akiknél fokozott a veserák kialakulásának kockázata, például akiknek a családjában előfordult már a betegség, kifejezetten előnyös lehet a rendszeres szűrés. A szűrés általában vér- és vizeletvizsgálatokat, valamint képalkotó vizsgálatokat, például CT-vizsgálatot vagy ultrahangot foglal magában.

Munkavédelmi intézkedések: Bizonyos foglalkozások, amelyekben a munkavégzés során felmerül a veszélyes, rákkeltő anyagokkal való kapcsolat, növelhetik a veserák kialakulásának kockázatát. A megfelelő biztonsági intézkedések, például a megfelelő védelmi fokozatú védőruházat viselése és a biztonsági protokollok betartása segíthet csökkenteni ezt a kockázatot.

Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek szedése csökkentheti vagy fokozhatja a veserák kialakulásának kockázatát. Fontos, hogy szedésük előtt a kezelőorvos segítségével mérlgelni kell e gyógyszerek lehetséges kockázatait és előnyeit.

Genetikai tanácsadás: Azok, akiknek a családjában előfordult veserák, részesülhetnek genetikai tanácsadásban. Ez segíthet nekik megérteni a betegség kialakulásának kockázatát, és segíthet abban, hogy tájékozott döntéseket hozzanak a szűrésről és a megelőző intézkedésekről.

Összefoglalás

A veserák súlyos rosszindulatú betegség, amely számos tünetet okozhat, többek között vért a vizeletben, fájdalmat vagy kellemetlen érzést a deréktájon vagy a hát alsó részén, tapintható csomót vagy daganatot a törzs oldalán vagy a hasban, fáradtságot, megmagyarázhatatlan fogyást és lázat. Bár a veserák pontos oka nem ismert, bizonyos tényezők növelhetik a betegség kialakulásának kockázatát, többek között az életkor, a dohányzás, az elhízás, a magas vérnyomás, a családban korábban előforduló veserák és a veszélyes anyagoknak való munkahelyi expozíció. A veserák diagnosztikai lehetőségei közé tartoznak a képalkotó vizsgálatok, a biopszia, a vérvizsgálat és a vizeletvizsgálat. A veserák leggyakoribb terápiája a műtét, bár sugárterápia, immunterápia és célzott terápia is alkalmazható. A javasolt terápia típusa a daganat méretétől és elhelyezkedésétől, valamint a beteg általános egészségi állapotától függ. A veseráknak súlyos szövődményei lehetnek, például áttétképződés, veseelégtelenség és vérrögök. Számos olyan megelőző lehetőség van azonban, amely segíthet csökkenteni a betegség kialakulásának kockázatát, például az egészséges életmóddal kapcsolatos döntések, a fokozott kockázatúak rendszeres szűrése, a munkavédelmi intézkedések betartása, a gyógyszerek helyes szedése és a genetikai tanácsadás. Ha a veserák bármelyik tünetét tapasztalja, vagy ha veserákot diagnosztizáltak Önnél, fontos, hogy minél hamarabb forduljon orvoshoz. A korai felismerés és kezelés javíthatja a sikeres kimenetel esélyeit. Ha aggódik a veserák kialakulásának kockázata miatt, segíthet, ha megbeszéli aggodalmait egy erre specializálódott szakorvossal. A kockázat csökkentése érdekében tett proaktív lépésekkel hozzájárulhat egészségének megőrzéséhez.

Téma szakértője

Prima Medica Egészségközpontok