Vesekövesség és a táplálkozás

Létezik egységes vesediéta?

A veséink egészségi állapotától függően az egyénileg javasolt étrend többféle lehet. Bár természetesen akadnak hasonlóságok, egyes betegségek, helyzetek egymással szöges ellentétben álló táplálkozásmódot is igényelhetnek, így a diéta is változik. Vannak azonban minden esetben alkalmazott, általános érvényű szabályok a diétát illetően. 

Általános étrendi javaslatok vesekőbetegség esetén

• Bőséges folyadékbevitel. A vesekőbetegség megelőzésében nagy jelentősége van a bő folyadék fogyasztásának. Ez napi kb. 2-3 liter, elsősorban víz fogyasztásával valósítható meg, ami elősegíti a kellően híg vizeletet, így nem koncentrálódik be, kristály nem alakul ki belőle. Célszerű a nap folyamán egyenletesen elfogyasztani. Nyári melegben, fokozott fizikai aktivitás esetén, pótolni kell a megnövekedett folyadékigényt is. 

• A normál testtömeg elérése és fenntartása fontos tényező. Néhány tanulmány szerint a túlsúly és az elhízás megnövekedett kalcium-, oxalát-, húgysavkiválasztódással és alacsonyabb vizelet-pH-val jár, amelyek növelik a vesekövek kialakulásának kockázatát. A rendszeres testmozgás pedig a túlsúly megelőzésén felül már önmagában is csökkenti a kőképződés valószínűségét. 

• A túlzott mennyiségű só használatának mellőzése. Ételeinket ízesítsük friss zöldfűszerekkel, az ételkészítéshez felhasznált só mennyiségén felül már ne sózzuk után az elkészült fogásokat. Mindezek mellett természetesen sós nassolnivalók, chipsek, rágcsák, kekszek hozzáadott sótartalma is számottevő. 

• Mértékletes és változatos étrend.
Kerülni érdemes a túlzott mennyiségű állati eredetű fehérjék fogyasztását. Szervezetünknek naponta testtömeg-kilogrammonként körülbelül 0,8-1 gramm fehérjére van szüksége (egy 70 kg-os embernek esetében 56-70 gramm fehérjét jelent). Figyeljünk a kiegyensúlyozott fehérjebevitelre, és válasszunk változatosan a fehérjeforrások közül! A húsok mellett a tej és tejtermékek, tojás, halak, és hüvelyesek mind kiváló fehérjeforrások.
Kerüljük a túlzott mértékű szénhidrátbevitelt. Korlátozni elsősorban az egyszerű cukrokat és finomított szénhidrátokat szükséges, a teljes értékű gabonafélék fogyasztása rendszeresen javasolt.
Törekedni kell továbbá a lehető legkevesebb telített zsír fogyasztására, helyette gyakrabban fogyasszunk jó minőségű növényi olajokat. Alkalmazzuk gyakrabban a zsírszegény elkészítési módokat, mint például a főzés, grillezés, párolás, sütőzacskóban készítés. Csak alkalmanként fogyasszunk bő zsiradékban/olajban sült ételeket.
• Zöldség-, főzelékfélék és gyümölcsök kiegyensúlyozott, napi többszöri fogyasztása javasolt. Fogyasszon legalább 4-5 adag zöldséget és/vagy gyümölcsöt naponta! 

Ez napi 400-500 gramm zöldség és gyümölcs fogyasztását jelenti a vesekő elkerülése érdekében, amiben a burgonya nem számít bele. Figyeljünk a változatosságra, és illesszük be őket az étrendbe nyersen is illetve sütve-főzve, de a gyorsfagyasztott és konzerv zöldségfélék, savanyúságok is mind számítanak

Készítsünk gyakran zöldség alapú leveseket, fogyasszunk főzelékeket, válasszunk rakott, töltött ételeket, de akár egy saláta is tökéletes választás lehet. Érdemes mindig az idény jellegű zöldségeket és gyümölcsöket választani, hiszen azok tartalmazzák a legtöbb értékes tápanyagot.

Diéta szempontjából a legfontosabb a kövek összetétele.

Kálcium-oxalátkő esetén 

A diéta célja, hogy csökkentsük a táplálékkal bevitt oxalát mennyiségét, nem pedig hogy csökkentsük a normál kalciumbeviteli ajánlásokat.
Kerülni érdemes a magas oxalát-tartalmú ételeket, mint például a sóska, spenót, rebarbara, kakaó, zöldbab, cékla, csokoládé, erős kávé, tea, kóla, ribiszke.
A magas cukor tartalmú ételek fogyasztása szintén elősegítheti a szervezetben az oxálsav termelést, így erre is érdemes odafigyelni.
Az oxalátkő kialakulását továbbá elősegítheti a C-vitamin nagy mennyiségű bevitele is. Ennek leginkább az étrendkiegészítők formájában multi illetve mega dózisban fogyasztott c-vitamin esetében van jelentősége.

Kalcium-fosztát tartalmú kő esetén

A vizelet savanyítása jó hatású, a tápláléknak savanyító hatású élelmiszerekből javasolt állnia. Együnk bőven például húsokat, húsféleségeket, szárnyasokat, tojást és kenyérféléket (rozs, búza, zab, kukoricaliszt, rizsliszt, búzasikér, makaróni, spagetti stb.)

Urátkő esetén

A tej és tejtermékek kivételével meg kell szorítani az állati eredetű, magas purin tartalmú fehérjeforrások fogyasztását, mint a húsokféleségek (pl: marhahús, sertéshús, birkahús, pulyka, kacsa), húskészítmények (felvágottak, szalámik, kolbászfélék) és belsőségek (pl: borjúmirigy,  szív, máj, vese, velő stb).
Minimális purint tartalmazó élelmiszerek, amelyeket célszerű előtérbe helyezni, például a tej és tejtermékek, gyümölcsök, zöldségek, cereáliák és olajos magvak.

Cisztinkő esetén

Emelt folyadékbevitel, naponta 3-4 l megelőzheti a cisztin kristályosodását. Az állati fehérjék közül pedig a túró, sajt, tojásfehérje fogyasztását érdemes korlátozni.

Ha már megvan a pontos diagnózis, akkor személyre szabott dietetikai konzultáció sem hagyható ki, mivel lehetnek olyan egyéb, már meglévő társbetegségeink, amelyek módosíthatják az adott állapot esetén általánosan javasolt diétát. De tápláltsági állapotunk, az életmódunk, szokásaink is befolyásolhatják a dietetikus által javasolt étrendet.

Téma szakértői

Dr. Kállai László

urológus, sebész

Dr. Nagy Károly PhD

urológus

Dr. Csutak Magdolna

urológus