Gyakori vizelési inger

Gyakori vizelési inger

Létrehozva: 2023.03.17 01:33 Módosítva: 2023.05.04 10:01

A gyakran jelentkező vizelési inger, ill. a következményesen előforduló vizelet inkontinencia kellemetlen, és az adott élethelyzettől függően kínos következményekkel járó egészségügyi zavar lehet. A tünetegyüttes legfőbb jellemzője a hirtelen fellépő, sürgető jellegű vizelési inger, amely nehezen kontrollálható, és így sok esetben a vizelet nem szándékos eleresztéséhez vezet. A betegség gyakorinak mondható, hiszen világszerte emberek millióit érinti. Az idősebb korosztály csaknem harmadánál előfordulnak a tünetek, a kor előrehaladtával előfordulásának aránya pedig csak emelkedik. Az alábbi cikkben a betegség kialakulásának lehetséges okaival, a tünetek pontos leírásával, a diagnosztikai lehetőségekkel és a lehetséges kezelési utakkal ismerkedhet meg.

Kapcsolódó szolgáltatásaink

A gyakori vizelési inger okai

A gyakori vizelési inger jellemző tünetei

Diagnosztikus lehetőségek a gyakori vizelési inger kivizsgálásában

A gyakori vizelési inger kezelésének lehetséges megoldásai

A gyakori vizelési inger mellett fellépő lehetséges szövődmények

A gyakori vizelési inger előfordulásának megelőzése

Összefoglalás

A gyakori vizelési ingerrel kapcsolatos szolgáltatásaink

A gyakori vizelési inger okai

A gyakori vizelési inger számos tényező hatására kialakulhat. Ezek közül leggyakrabban az alábbi kórképek állnak a háttérben:

Húgyúti fertőzések (UTI-k): a húgyutakat érintő fertőzések az gyakori vizelési inger egyik leggyakrabban előforduló okai. Húgyúti fertőzésről akkor beszélünk, amikor a húgyutakban gyulladást és fertőzéses tüneteket okozó baktériumok jelennek meg. A már említett sürgető, parancsoló vizelési inger mellett az UTI-k vezető tünetei közé tartozik még a fájdalmas vizelés (dysuria), valamint a zavaros, ill. kellemetlen szagú vizelet.

Hiperaktív hólyag (OAB): a hiperaktív hólyag jellemző tünete a sürgető vizelési inger, amely bizonyos esetekben a vizelet elcseppenésével is járhat. A kórkép akkor alakul ki, ha a hólyag izomzata valamilyen okból akaratlanul összehúzódik. Ez a túlzott mértékű összehúzódás vezet a vizelési inger fokozódásához. A tünetegyüttes nőkben gyakoribb, hátterében pedig többek közt a hólyag izomzatát ellátó idegek sérülése, hormonális változások állnak.

Hólyagirritáció: a húgyhólyag irritációjának kialakulásában szintén több tényező játszik szerepet. Ilyen lehet bizonyos gyógyszerek szedése, a hólyagkövek, illetve a hólyagban és annak közvetlen környezetében előforduló tumorok. A hólyagirritációt sürgető vizelési ingerrel, a vizelés során jelentkező fájdalmas vagy kellemetlen érzéssel, illetve a napi vizeletürítések számának fokozódásával jár.

A prosztatával kapcsolatos zavarok: férfiakban a prosztata (dülmirigy) a húgycsövet körülölelve, annak hólyaghoz közeli szakaszán helyezkedik el. A mirigy megnagyobbodása esetén a vizeletvezető rendszerre nehezedő nyomás fokozódik, ennek hatására pedig szintén kialakulhat a fokozódhat a vizelési inger gyakorisága.

Egyéb, háttérben rejlő egészségügyi zavar: bizonyos betegségek, mint például a cukorbetegség, stroke vagy a sclerosis multiplex esetében szintén megfigyelhető a fenti tünetek jelentkezése.

A gyakori vizelési inger jellemző tünetei

A vizelettartási zavarok a tünetei - a kialakulásukhoz vezető okok tekintetében - különböző formákban jelentkezhetnek. A kórkép leggyakoribb tünetei az alábbiak lehetnek:

Sürgető vizelési inger: a vizelési inger hirtelen fellépő, erős, parancsoló jellege a legtöbbször nehezen kontrollálható. Ennek következtében sok esetben előfordulhat a nem szándékos vizeleteresztés, a vizelet elcseppenése.

Gyakori vizelés: gyakori vizelésről akkor beszélünk, ha a korábban megszokottnál több alkalommal, általában naponta kb. több mint 10-szer tapasztalunk vizelési ingert. Ez egyaránt előfordulhat napközben és éjszaka is, így pedig nagyban befolyásolhatja a beteg nap folyamán végzett tevékenységeit, ill. az alvásminőséget.

A vizelet elcseppenése: a vizelettartási zavar, avagy a vizelet inkontinencia a vizelet akarattól független eleresztését jelenti. Előfordulhat többek között a köhögés, a nevetés, vagy a fizikai munka, torna kíséretében.

Fájdalom vagy diszkomfort a vizelés során: a vizelés közben fellépő fájdalom vagy kellemetlen érzés (dysuria) egyebek mellett a vizeletvezető rendszer fertőzéseinek jele is lehet.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Diagnosztikus lehetőségek a gyakori vizelési inger kivizsgálásában

Amennyiben a vizelettartási képességében bekövetkezett zavart tapasztal, fontos, hogy minél előbb egészségügyi segítséghez forduljon. A szakorvos fizikális vizsgálattal és más vizsgálati módszerek igénybevételével meg tudja állapítani, mi állhat a tüneteinek hátterében. A lehetséges vizsgálati eljárások a következők lehetnek:

  • Urinalízis: a vizelet összetételének vizsgálatával a húgyutakban található gyulladásra, valamint a szervrendszert érintő más betegségekre utaló jeleket kimutatására van lehetőség.
  • Vizelési napló: a vizelési napló tartalmazza a nap során bevitt folyadékmennyiséget, a vizelet napi mennyiségét, és minden egyéb, vizeléssel kapcsolatos különleges eseményt (pl. akaratlan vizeletürítés). A napló vezetése segít a diagnózist vezető orvosnak objektívan megállapítani, milyen súlyosak a beteg panaszai, ez pedig nagyban hozzájárul a helyes kezelési terv felállításához.
  • Cisztoszkópia: a cisztoszkópia (húgycső- és hólyagtükrözés) olyan eljárás, amely lehetővé teszi az orvos számára, hogy egy kis kamera segítségével a beteg húgyhólyagjának belső felszínét is megvizsgálhassa látható elváltozásokat keresve.
  • Urodinámiás mérés: az urodinámiás mérés több különböző tesztet foglal magába. Ezen tesztek segítségével megítélhető, hogy a hólyag és a húgycső milyen hatékonyan látja el a feladatát. A vizsgálat elvégzése szintén sokat segít a vizsgálatot végző orvosnak, hogy megállapítsa a tünetek hátterében álló okot.

A gyakori vizelési inger kezelésének lehetséges megoldásai

A vizelet inkontinencia kezelési tervének megalkozásakor minden esetben figyelembe kell venni a tüneteket okozó kórkép jellegét. A leggyakoribb terápiás megoldások az alábbiak lehetnek:

Viselkedésterápia: a viselkedésterápia a pszichoterápiás eljárások csoportjába tartozó kezelési forma. Olyan életmódbeli változásokra helyezi a hangsúlyt, amelyek segíthetnek a vizelettartási zavarok kezelésében. Ebbe a kategóriába tartozhat pl. az időzített vizeletürítés, egyes medencefenéki izmokat érintő gyakorlatok alkalmazása, vagy a folyadékbevitel szabályozása.

Gyógyszeres kezelés: bizonyos esetekben a gyógyszerek magukban is alkalmasak lehetnek a tünetek hátterében álló betegségek kezelésére. Az orvos többek közt ezt a megoldást javasolhatja húgyúti infekciók vagy hiperaktív hólyag esetén.

Orvostechnikai eszközök: bizonyos orvostechnikai eszközök a húgyutak mechanikai blokádjával akadályozhatják meg a vizelet elcseppenését. A modernebb eszközök mellett meg kell említenünk a vizelettartási zavarból következő kellemetlenségek megelőzését segítő pelenkákat és betéteket is.

Sebészet: ritka esetekben, amennyiben azt a diagnózis során indokoltnak találják, szükség lehet az alapbetegség sebészileg végzett korrekciójára is. Ezen eljárások során sor kerülhet a hólyag vagy a húgycső strukturális javítására, ill. lehetséges valamilyen olyan implantátum beültetése is, amely csökkenti vagy megszünteti a tüneteket.

Kapcsolódó cikkünk

Ezek az inkontinencia fő rizikófaktorai

Az akaratlan vizeletszivárgás olyan gyakori probléma, hogy amerikai adatok szerint a 30-60 év közti nők közel 30 %-a, a férfiaknak 1,5-5 %-a tapasztalja. A megelőzéshez és a kezeléshez is fontos a rizikófaktorok ismerete, amelyekről dr. Rákász István, az Urológiai Központ szakorvosa beszélt. 

A gyakori vizelési inger mellett fellépő lehetséges szövődmények

A vizelettartási zavarok számos eltérő súlyosságú szövődménnyel járhatnak. Ezek közül a leggyakoribbak:

A bőr irritációja: az elcseppenő vizelet a húgycsőnyílás környékén található bőr irritációjához vezethet. Egyéb súlyosbító tényezők - pl. mozgásmentes életmód, rossz higiénés körülmények - jelenlétében az irritáció következtében a bőr begyulladhat, fertőzések alakulhatnak ki.

Húgyutakat érintő fertőzések: a vizelet inkontinencia a már említett kísérő körülmények mellett fokozhatja a húgyúti fertőzések kialakulásának kockázatát.

Szociális izoláció: a vizelettartási zavarok következtében a betegek sok esetben kerülhetnek kellemetlen élethelyzetbe, ez pedig fokozatosan a társas funkciók beszűküléséhez, és akár teljes szociális izolációhoz vezethet.

Depresszió: az előző pontban említett folyamat eredményeként előfordulhat, hogy a vizelettartási zavarokkal küzdő betegekben depresszió, ill. szorongásos zavar alakul ki.

A gyakori vizelési inger előfordulásának megelőzése

Bár a vizelettartási zavarok és maga a gyakori vizelési inger nem minden esetben előzhető meg, tehetünk néhány lépést arra, hogy csökkentsük a kórkép kialakulásának kockázatát. Ilyen hatása lehet a következőknek:

  • Az egészséges testtömeg fenntartása: a testsúlytöbblet fokozott nyomást fejthet ki a hólyagra, ezzel rontva annak vizelettartási képességét.
  • A medencefenéki izmok erősítése: a medencefenék izomzatának fejlesztésére szolgáló gyakorlatok, mint pl. a Kegel-gyakorlatok segítenek megerősíteni a vizeletürítésben részt vevő izomzatot.
  • Leszokás a dohányzásról: a dohányzás irritálhatja a hólyagot, ezzel fokozva a tünetek gyakoriságát és intenzitását.
  • Az alkohol- és koffeinbevitel limitálása: az alkoholnak és a koffeinnek egyaránt van hólyagirritációt előidéző hatása, és így szintén hozzájárul a vizelettartási zavarok megjelenéséhez.

Összefoglalás

A vizelettartási zavarok a gyakori egészségügyi kórképek közé tartoznak. Hátterükben számos tényező állhat, mint például a húgyúti fertőzések, a hiperreaktív hólyagizomzat, a húgyhólyag mechanikai irritációja, a prosztatával kapcsolatos zavarok, ill. egyéb alapbetegségek. A vezető tünetek között megtalálható a sürgető vizelési inger, a gyakori vizelés, a vizelet elcseppenése, valamint a vizelés során jelentkező fájdalom és diszkomfort. A megfelelő terápiás stratégia kiválasztásakor fontos szem előtt tartanunk a háttérben meghúzódó kiváltó tényezőt, ennek megfelelően választhatunk viselkedésterápiát, gyógyszeres kezelést, különböző orvostechnikai eszközök alkalmazását vagy sebészeti megoldást. Bár a vizelettartási zavarok kialakulása nem minden esetben megelőzhető, az egészséges testsúly fenntartása, a medencefenéki izmok erősítése, a dohányzásról való leszokás, ill. az alkohol- és koffeinbevitel csökkentése mind-mind hozzájárulnak a betegség rizikójának csökkentéséhez. Amennyiben vizelettartási panaszokat tapasztal, forduljon orvoshoz, hogy a kiváltó okok feltérképezését követően mihamarabb megfelelő kezelésben részesülhessen!

Téma szakértője

Prima Medica Egészségközpontok