Veseelégtelenség

Veseelégtelenség

Módosítva: 2023.04.25 10:49

A veseelégtelenség olyan állapot, amelyben az egyik vagy mindkét vese már nem működik önállóan. Az okok közé tartozik a cukorbetegség, a magas vérnyomás és az akut vesekárosodás. A tünetek közé tartozik a fáradtság, hányinger és hányás, duzzanat, a mosdóba járás gyakoriságának megváltozása. A kezelés magában foglalja a dialízist vagy a veseátültetést.

A veseelégtelenség azt jelenti, hogy az egyik vagy mindkét vese önmagában már nem működik megfelelően. A veseelégtelenség néha átmeneti és gyorsan fejlődik (akut). Más esetekben ez egy krónikus (hosszú távú) állapot, amely lassan rosszabbodik. A veseelégtelenség a vesebetegség legsúlyosabb stádiuma. Kezelés nélkül halálos. Ha veseelégtelensége van, néhány napot vagy hetet túlélhet kezelés nélkül. 

Kit érint a veseelégtelenség?

A vesék feladata és felépítése

Az akut veseelégtelenség

Az akut veseelégtelenség okai

Az akut veseelégtelenség tünetei

Az akut veseelégtelenség fázisai

Az akut veseelégtelenség szövődményei

Az akut veseelégtelenség diagnosztikája

Az akut veseelégtelenség kezelése

A krónikus veseelégtelenség

A krónikus veseelégtelenség kialakulásának okai

A krónikus veseelégtelenség stádiumai és jellemző tüneteik

A krónikus veseelégtelenség diagnózisa

A krónikus veseelégtelenség kezelése

Veseelégtelenséggel kapcsolatos szolgáltatásaink

Kit érint a veseelégtelenség?

A veseelégtelenség bárkit érinthet. Azonban nagyobb lehet a veseelégtelenség kialakulásának kockázata, ha:

  • Cukorbetegsége van 
  • Magas vérnyomása van ( hipertónia)
  • Szívbetegsége van 
  • A családban előfordult vesebetegség
  • Rendellenes a vese szerkezete
  • 60 év felettiek
  • Régóta szedett fájdalomcsillapítókat, beleértve a vény nélkül kapható termékeket, például a nem szteroid gyulladáscsökkentőket

A vesék feladata és felépítése

A vese páros, bab alakú, ökölnyi nagyságú szerv, mely a hátsó hasfalhoz rögzítetten helyezkedik el. A vesék az alsó bordák alatt, azok által védett helyzetben, a gerinc jobb és bal oldalán találhatóak.

Funkciói a következők:

  • Kiválasztó funkciók:
    • Salakanyagok kiürítése
    • Többletfolyadék eltávolítása
    • Sav-bázis egyensúly szabályozása
    • Elektrolit szint szabályozása
  • Belső elválasztású funkciók:
    • Vérnyomás szabályozása
    • Vörösvértest képződés szabályozása
    • Kalcium felvétel szabályozása

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Az akut veseelégtelenség

Az akut veseelégtelenségről akkor beszélünk, amikor a veseműködés hirtelen, órák, napok leforgása alatt annyira leromlik, hogy a veseszövetek több, mint 60%-a nem tudja már ellátni megfelelően a feladatait. Ennek következtében felszaporodnak a szervezetben a kiválasztandó, mérgező anyagok, illetve felborul a folyadék-, elektrolit- és sav-bázis háztartás is. Az akut veseelégtelenség a legtöbb esetben még visszafordítható.

Az akut veseelégtelenség okai

Az akut veseelégtelenség mögött számtalan ok állhat. A károsodás történhet a vese előtt (prerenalis akut veseelégtelenség), a vesében (renalis akut veseelégtelenség), vagy a vese után (postrenalis akut veseelégtelenség).

1. Vese előtti okok. A prerenalis akut veseelégtelenséget általában valamilyen szív-érrendszeri ok váltja ki. Emiatt a vesét alkotó sejtek tápanyag- és oxigénellátása zavart szenved, és kialakul a veseelégtelenség. Csökkenhet a vesébe érkező vér mennyisége (pl. szívelégtelenség és májzsugor esetén, illetve nagy mennyiségű vérveszteségnél, égési sérülésnél), csökkenhet a perctérfogat és az erek nyomása (pl. keringési sokk esetén), kitágulhatnak az erek az egész szervezetben (pl. vérmérgezés, sepsis esetén). Ha a kiváltó ok megszűnik, a vese funkciója helyreáll. Ha az okok nem szűnnek meg, akkor viszont végérvényesen károsodik a vese.

2. A vese károsodása. A renalis akut veseelégtelenséget a vese betegségei okozzák. Ilyenkor a károsodás közvetlenül a vese szöveteit éri. Ilyen okok a vese gyulladásos megbetegedései és különböző mérgező, toxikus hatások. A gyulladás érheti a vese szűrletképző kapilláriskacsait, a glomerulusokat, úgynevezett glomerulonephritist okozva. A gyulladás kialakulhat a vese szövetközti állományában is. A kialakulásához vírusfertőzések, mérgezések, gyógyszertúladagolások, allergiás reakciók vagy autoimmun reakciók vezethetnek.

3. A vese utáni okok. Az akut veseelégtelenséghez az is vezethet, ha a vese által képzett vizelet elvezetését valami akadályozza (postrenalis akut veseelégtelenség). Ehhez vezethet a húgyutak elzáródása (obstruktív uropathiák). Az elzáródás a vesemedencétől a húgycsőig bárhol előfordulhat. Így okozhat veseelégtelenséget a beékelődött vesekő, a különböző húgyúti tumorok, a prosztata megnagyobbodása, a hólyag ürülési zavarai, szűkületet okozó fejlődési rendellenességek, illetve a húgyutakat kívülről nyomó elváltozások (méh-, végbéldaganat, megnagyobbodott nyirokcsomók).

Az akut veseelégtelenség tünetei

Az akut veseelégtelenség vezető tünete a durván lecsökkent, vagy akár teljesen megszűnt vizeletürítés (oligo- vagy anuria). A tünetek kezdetben általában nem specifikusak, jelentkezhet fáradékonyság, koncentrálási zavarok, émelygés.

Az akut veseelégtelenség fázisai

  1. Iniciális fázis: a károsodás fázisa. Ebben a fázisban a veseelégtelenség tünetmentes, csak az alapbetegség tünetei észlelhetők.
  2. Manifeszt veseelégtelenség: A vizeletképző képesség csökken, a beteg végtagjai, arca felpuffad, vizenyős (ödéma). A felszaporodó folyadék miatt súlyos tünetek jelentkezhetnek: hányinger, hányás, aluszékonyság vagy izgatottság. A vérnyomás megemelkedik, akut bal-szívfél elégtelenség és tüdőödéma és agyödéma alakulhat ki.
  3. Diuretikus/poliuriás fázis: Ebben a stádiumban megindul a vizeletkiválasztás, nagy mennyiségű vizelet képződik, mely miatt a szervezetben folyadékhiány alakul ki (ezen felül pedig sókat is veszít a szervezet). Ilyenkor fokozottan kell ügyelni a kiszáradás veszélyére, de megnő egyes szívritmuszavarok, a vérrögösödés (trombózis) és a tüdőembólia kockázata.

Az akut veseelégtelenség szövődményei

Az akut veseelégtelenség során számos másik szerv károsodhat. A tüdő bevizesedhet, ödéma alakulhat ki, mely tüdőgyulladáshoz és légzési elégtelenséghez vezethet. A szívben szívburokgyulladás és ritmuszavarok jelentkezhetnek. A bélrendszerben vérzések, fekélyek alakulhatnak ki. A központi idegrendszerben görcsök, zavartság, kóma is kialakulhat. Ezen felül különböző fertőzések, akár véráramfertőzés is előfordulhat.

Az akut veseelégtelenség diagnosztikája

A klinikai kép és a vizeletmennyiség lecsökkenése felvetheti a gyanút az akut veseelégtelenségre. A diagnózis megállapításához laborvizsgálatokra, vér- és vizeletvizsgálatra van szükség. A vesék környékét ultrahanggal is megvizsgáljuk, hogy felderítsük a probléma okát. Ritka esetekben akár bőrön keresztül végzett (percutan) mintavételre, vesebiopsziára is szükség lehet.

Az akut veseelégtelenség kezelése

Az akut veseelégtelenség kezelésénél a terápia attól függ, mi áll a betegség hátterében. Minden esetben nagyon fontos a megfelelő folyadék- és elektrolit egyensúly (főként a káliumszint) mielőbbi korrekciója.

A prerenalis veseelégtelenségnél a szívérrendszeri problémát kell helyreállítani. A renalis típusnál az adott betegséget szükséges megfelelően kezelni a javuláshoz, ezen felül minden vesekárosodást okozó gyógyszert fel kell függeszteni. A postrenalis veseelégtelenség kezelésének alapja a húgyúti akadály eltüntetése (pl. kő eltávolítása, tumorműtét), és a vizeletképzés serkentése vízhajtó szerek (diuretikumok) segítségével.

Ha a felsorolt lépések nem vezetnek javulásra, a veseműködést pótolni kell. Erre ad lehetőséget a dialízis, mely mesterséges veseként működve átmossa a vért és kiszűri belőle a káros anyagokat, rendezve a folyadék- és elektrolitháztartást.

Az akut veseelégtelenség komoly kórkép, mely életet veszélyeztető állapot, és magas halálozási aránnyal jár. A gyógyulási esélyt növeli a minél hamarabb elkezdett terápia. A gyors, és szakszerű beavatkozások után a veseműködés helyreállhat, ritkán viszont sajnos idővel újra romlani kezd.

Kapcsolódó cikkünk

A prosztatagyulladás krónikus kismedencei fájdalom szindrómához vezethet

A prosztatagyulladás vagy prostatitis az 50 évnél fiatalabb férfiak körében a leggyakoribb urológiai betegség, de a tévhitek ellenére csak nagyon ritkán okozza azt baktérium. Ugyanakkor az akut prostatitis mellett krónikus formák is léteznek, amelyeket ma már krónikus kismedencei fájdalom szindróma gyűjtőnéven emlegetnek. De vajon milyen tünetek alapján gyanakodhatunk prosztatagyulladásra, hogyan vizsgálják ki azt és milyen kezelési lehetőségek léteznek? Ezekre a kérdésekre válaszolt dr. Nagy Károly PhD, az Urológiai Központ urológusa.

A krónikus veseelégtelenség

Krónikus vesebetegség áll fenn, amikor mindkét vese funkciója visszafordíthatatlan károsodást szenved, amelynek következtében a vese által normál esetben kiválasztott méreganyagok a vérben maradnak és felhalmozódnak. A vesefunkció beszűkülésével a szervezet visszatartja a folyadék egy részét, valamint a vese kalcium kiválasztása, a vérképzésben betöltött funkciója és a D vitamin képzése is károsodik.

A krónikus veseelégtelenség kialakulásának okai

A krónikus veseelégtelenség kialakulásához sokféle betegség vezethet. A leggyakoribb okok az alábbiak:

  • Cukorbetegség miatt kialakuló vesekárosodás (diabéteszes nephropathia)
  • Magasvérnyomás-betegség (hipertónia)
  • Krónikus vesegyulladások, melyek érinthetik a vizeletkiválasztó hajszálér-gomolyagokat (glomerulonephritisek), a vese szövetközti állományát (krónikus interstitialis nephritis), és a vesemedencét egyaránt.
  • A vese cisztás átalakulásával járó betegségek (polycystas vese)

A krónikus veseelégtelenség stádiumai és jellemző tüneteik

A krónikus veseelégtelenséget 5 stádiumba osztjuk. A stádiumokban eltérőek a laboratóriumi eredmények (glomerulus filtrációs ráta, GFR), a tünetek, és a kezelési megközelítés is.

A 0. stádiumban a veseelégtelenség kockázata a fennálló alapbetegség miatt magas. A GFR szintje normális, 90 ml/perc felett van. A stádiumban elsődlegesen a krónikus veseelégtelenség kialakulásának megelőzése fontos, és az egyéb betegségek diagnosztikája.

Az 1. stádiumban a vesekárosodás megkezdődött, de a vese még kompenzált állapotban van, normálisan funkcionál. A GFR szintje normális, 90 ml/perc feletti. Fontos feladat a kísérőbetegségek kezelése.

A 2. stádiumban a vesekárosodás mellett enyhe veseelégtelenség áll már fenn. Csökken a teljesítőképesség, vérszegénység léphet fel, enyhe vizenyősödés, magas vérnyomás, csontritkulás jelenhet meg. A GFR szintje enyhén alacsony, 60-89 ml/perc. Szükséges a szövődmények kivizsgálása és azok kezelése.

A 3. stádiumban a vesekárosodás közepesen súlyos. A GFR szintje tovább csökken, 30-59 ml/perc közötti. A terhelhetőség tovább romlik, a vérnyomás tovább emelkedik, fokozódik az ödémásodás, szívelégtelenség, tüdővizenyő jelenik meg.

A 4. stádiumban a vesekárosodás átlép a súlyos formájába. A GFR 15-29 ml/perc közötti, a korábbi tünetek tovább súlyosbodnak. Megjelenhet hányinger, idegbántalmak (polyneuritis), szívburokgyulladás (pericarditis), mellhártyagyulladás (pleuritis) és szívritmuszavarok is. Ebben a szakaszban már elő kell készíteni a vesepótló kezelések alkalmazását.

Az 5. stádium a terminális veseelégtelenség állapota. A GFR 15 ml/perc alatt van. A vérben megemelkedik a húgysavszint, húgyvérűség (uraemia) alakul ki. Az eddig észlelt tünetek kiteljesednek, és mindenképpen vesepótló kezelésre van szükség.

A krónikus veseelégtelenség diagnózisa

A krónikus veseelégtelenség diagnózisához az anamnézis, a klinikai kép ismerete, laborvizsgálatok és képalkotó eljárások (pl. vese ultrahang) szükségesek. A krónikus veseelégtelenség diagnózisának felállításakor azonnal meg kell kezdeni a kiváltó ok keresését, mert annak tudatában lehetséges csak a megfelelő terápia kiválasztása.

A krónikus veseelégtelenség kezelése

A krónikus veseelégtelenség kezelésében az első három stádiumban gyógyszeres kezeléssel és életmódváltoztatásokkal lelassítható a veseműködés további romlása. A legfontosabb gyógyszercsoportok az ACE-gátló vagy ARB vérnyomáscsökkentők és a vízhajtók. A D vitamin pótlása is szükségessé válhat. A krónikus veseelégtelenség késői szakaszaiban vesepótló kezelésére, azaz dialízisre van szükség. Bizonyos esetekben vesetranszplantációra is sor kerülhet.

Téma szakértője

Prima Medica Egészségközpontok