Húgycső- és hólyagtükrözés (cisztoszkópia)

Húgycső- és hólyagtükrözés (cisztoszkópia)

Szerző: dr. Babai László Módosítva: 2025.11.12 15:25

A húgycső- és hólyagtükrözés az urológia egyik fontos diagnosztikai eszköze. A húgycső- és hólyagtükrözés során az urológus egy speciális eszközzel láthatóvá teszi a húgycső és a húgyhólyag belső nyálkahártyáját, így képessé válik felismerni annak elváltozásait, például a gyulladást vagy a daganatot. A húgycső- és hólyagtükrözés nem csupán diagnosztikai eszköz, hanem kisebb sebészeti beavatkozások is elvégezhetőek általa.

Tartalom:


Mit jelent a húgycső- és hólyagtükrözés?
Mik a húgycső- és hólyagtükrözés lépései?
Milyen típusai vannak a húgycső- és hólyagtükrözésnek?
Mikor van szükség a húgycső- és hólyagtükrözés elvégzésére?
Okozhat-e szövődményeket a húgycső- és hólyagtükrözés?

Online Bejelentkezés

Dr. Böszörményi-Nagy Géza

Kolosy Téri rendelő - 1036 Budapest, Lajos u. 66. Buda Square Irodaház 'B' lépcsőház, V. emelet

Kapcsolódó szolgáltatásaink az Urológiai Központban

Mit jelent a húgycső- és hólyagtükrözés?

A húgycső- és hólyagtükrözés egy endoszkópos vizsgálati módszert jelent. Az endoszkóp egy speciális eszköz, melyet úgy lehet elképzelni, mint egy teleszkópot. Ez egy hosszú, vékony, száloptikás világítással rendelkező - típusától függően merev vagy rugalmas – cső, ami láthatóvá teszi a belső szerveket. Az endoszkópot valamelyik testnyíláson át az adott üreges szervbe vezetik, így a test szöveteinek megbontása nélkül is képet kaphatunk a belső szervekről. Az endoszkópot az alapján nevezik el, hogy melyik szervet vizsgálja. A hörgőkbe juttatott endoszkóp a bronchoszkóp, a vastagbelet vizsgáló a kolonoszkóp, míg a húgycső- és hólyagtükrözés eszköze a cisztoszkóp. Az endoszkóp rendelkezik egy belső munkacsatornával is, amin keresztül különböző eszközök vezethetők be a szervekbe. Így az eszköz nem csupán képet rögzít a belső szervek üregéről, hanem kisebb beavatkozásokat is lehetővé tesz. Endoszkóp segítségével például mintavétel is történhet, eltávolíthatóak kisebb tumorok, polipok. A húgycső- és hólyagtükrözés tehát az urológia egy speciális eszköze: egyrészt lehetővé teszi, hogy a szövetek megbontása és metszés nélkül képet készíthessünk a belső szervek üregéről, másrészt kisebb beavatkozásokat is lehetővé tesz ugyanilyen módon. A húgycső- és hólyagtükrözés tehát egy kevés komplikációval járó, széles körben használt és hatékony diagnosztikai eszköz.

A húgycső- és hólyagtükrözés legnagyobb hátránya azonban az, hogy egy fájdalmas beavatkozást jelent. Képzeljük el, milyen érzés lehet, ha a húgycsövön keresztül felvezetnek egy vékony csövet. Az anatómiai különbségekből eredően a férfiak hosszabb húgycsővel rendelkeznek, mint a nők, így számukra fokozott fájdalmat jelenthet ez a beavatkozás. Éppen ezért a húgycső- és hólyagtükrözés előtt minden esetben érzéstelenítőt kell használni. Erre a célra alkalmazható helyi érzéstelenítő zselé, mely pár másodperc alatt kifejti a hatását és elzsibbasztja a húgycsövet. Ha szükséges, nyugtató vagy általános érzéstelenítés is adható a páciensnek.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Mik a húgycső- és hólyagtükrözés lépései?

A húgycső- és hólyagtükrözés szigorúan steril környezetben, a nőgyógyászati vizsgálathoz hasonló pózban történik. Egy egyszerű ambulánsan végzett húgycső- és hólyagtükrözés általában öt-tizenöt percig tarthat. A kórházban, nyugtatóval vagy általános érzéstelenítéssel végzett húgycső- és hólyagtükrözés ennél hosszabb, körülbelül 15-30 percig tart.Húgycső- és hólyagtükrözés

A vizsgálat előzetes helyi érzéstelenítéssel kezdődik, melyhez egy zsibbasztó zselét alkalmaznak. Ezt a húgycsőbe juttatják, így a húgycső nyálkahártyája nem fogja továbbítani a fájdalmat. A helyi érzéstelenítőnek van behatási ideje, amit meg kell várni ahhoz, hogy hatékonyan elnyomja a fájdalmat. A húgycső- és hólyagtükrözést gyakran helyi érzéstelenítésben végzik el, de férfiak esetén inkább a rövid altatás javasolt, ami jelen pillanatban intézményünkben nem megoldott. Az érzéstelenítést követően a húgyhólyagot vízzel feltöltik, ami során a húgyhólyagban feszülés és erős vizelési inger tapasztalható. Férfiaknál az eszköz bevezetése közben áttekinti az urológus a húgycsövet, a prosztata lebenyeit és a hólyagnyakat.

A bevezetést követően az orvos a cisztoszkóp segítségével áttekinti a húgycső és a húgyhólyag belső felszínét. A cisztoszkóp végén egy lencse van, amely nagyítóként működik. Az urológus végig pásztázza vele a húgyhólyag űrterét, vizsgálja a nyálkahártya állapotát, a húgyvezetékek szájadékait és rajtuk keresztül a vizelet ürülését a vese felől. A húgycső- és hólyagtükrözés során megállapítható a húgycső tágassága és azonosíthatóak a kóros nyálkahártya eltérések, valamint a daganatok, kő, idegentest vagy szűkület. Vizsgálhatóak a húgycsőfal elváltozásai, a záróizom működése, a dülmirigy hossza, nagysága és a hólyagnyak állapota. Előfordulhat, hogy szövetmintát is vesznek a húgyhólyagból további laboratóriumi vizsgálatokhoz. A beavatkozás befejeztével javasolni fogja az urológus, hogy ürítse ki a vizeletét.

Milyen típusai vannak a húgycső- és hólyagtükrözésnek?

A húgycső- és hólyagtükrözés két fő típusa különíthető el: a flexibilis és merev húgycső- és hólyagtükrözés. A flexibilis (rugalmas) húgycső- és hólyagtükrözés egy vékony, kb. ceruza vastagságú teleszkópot jelent, ami rugalmasan hajlik. Hajlékonyságának köszönhetően könnyedén át lehet juttatni a húgycső kanyarulatain. Ilyen esetben a beteg általában ébren marad, amíg a vizsgálatot végzik. Rugalmas hólyagtükrözésre általában akkor kerül sor, ha az eljárás oka csupán a hólyag belsejének megtekintése.

Ezzel szemben a merev cisztoszkóp egy rövidebb és kissé szélesebb teleszkópot jelent, ami nem hajlékony anyagból készült. A merev cisztoszkóp munkacsatornáján keresztül számos eszköz juttatható a hólyagba, melynek segítségével szövetmintát vehető vagy bizonyos anyagok fecskendezhetőek a hólyagba. Merev húgycső- és hólyagtükrözés esetén általában vagy elaltatják a beteget, vagy a test alsó felét elzsibbasztják. Ilyen eljárást elsősorban akkor végeznek, ha nem csupán körülnézni szeretnének a hólyag belsejében, hanem valamilyen terápiás vagy diagnosztikai beavatkozást is elvégezni. Például merev húgycső- és hólyagtükrözés során kerül sor mintavételre a húgyhólyag belsejéből. Néha előfordul, hogy flexibilis eszközzel végzett hólyagtükrözést követően merev húgycső- és hólyagtükrözés is szükségessé válik.

Kapcsolódó cikkünk

Mitől függ, hogy tünetmentes vagy erős fájdalmat okoz a vesekő?

A vesekövek valójában különböző ásványi anyagok lerakódásai a húgyúti rendszer bizonyos szakaszain. De vajon mi lehet annak az oka, hogy egyeseknél észrevétlenül vannak jelen és gyakran csak véletlenül veszik észre őket, másoknál viszont nagyon súlyos fájdalmat okoznak? Ha pedig tünetmentesek, akkor nem is szükséges eltávolítani azokat? Dr. Böszörményi-Nagy Géza, az Urológiai Központ urológusa válaszolt a kérdésekre.

Mikor van szükség a húgycső- és hólyagtükrözés elvégzésére?

Az urológiai kivizsgálás során akkor van szükség húgycső- és hólyagtükrözésre, ha olyan elváltozás gyanúja merül fel, amelyet egyéb képalkotó vizsgálat (például az UH, CT vagy MR) segítségével nem lehet egyértelműen kimutatni. Ilyenek lehetnek bizonyos hólyagbetegségek, például a kisebb méretű hólyagdaganat, hólyagkő vagy a húgycsőszűkület. Vizelési panaszok esetén is szükség lehet cisztoszkópiára, ha a tünetek kiváltó okát nem tudjuk egyértelműen azonosítani.

A húgycső- és hólyagtükrözés indikációi többek között az alábbiak lehetnek:

  • Vizelési panaszok: Segíthet a húgycső- és hólyagtükrözés, ha valakinek vizeletürítéssel vagy a húgyutak működésével kapcsolatos panaszai vannak. Ilyen panaszok lehetnek például a gyakori vagy fájdalmas vizelés és a vizeletürítési nehézség.
  • Véres vizelet: Ha valaki vért észlel a vizeletében (hematúria), akkor a húgycső- és hólyagtükrözés segítségével azonosítható a vérzés forrása.
  • Hólyaggyulladás: A hólyaggyulladás okának kivizsgálása vagy a gyulladás kezelése során is segíthet a húgycső- és hólyagtükrözés.
  • Húgyhólyag daganat: Gyanú esetén a húgycső- és hólyagtükrözés ad lehetőséget a húgyhólyagot érintő daganat azonosításához és a szükséges terápia megtervezéséhez.

Okozhat-e szövődményeket a húgycső- és hólyagtükrözés?

Habár a húgycső- és hólyagtükrözés egy olyan beavatkozás, ami nem bontja meg a szövetek épségét, mint minden beavatkozásnak, ennek is lehetnek mellékhatásai és szövődményei. Normál esetben a húgycső- és hólyagtükrözés enyhe mellékhatásokkal jár, kisebb vérzés, fájdalom fordul csak elő. Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy milyen szövődmények léphetnek fel a húgycső- és hólyagtükrözés kapcsán:

  • A húgycső nyálkahártyájának és a húgycsőfalnak a sérülése, mely később, hosszútávon akár húgycsőszűkülethez is vezethet
  • A húgyhólyag nyálkahártyájának a sérülése
  • A sérülések következtében felléphet vérzés
  • A véralvadékok elzárhatják a húgycsövet vagy a húgycső eredését, ami miatt vizelési képtelenség és akár átmeneti katéterviselés is szükségessé válhat
  • Húgyhólyag-gyulladás
  • Felszálló fertőzés, vesemedence-gyulladás
  • Vérmérgezés, a szervezet általános fertőzése
  • Enyhe fokú vizelettartási zavar

Amennyiben a fentiektől eltérő, vagy súlyosabb tüneteket tapasztal, hívja fel orvosát! A húgycső- és hólyagtükrözés ritkán ugyan, de súlyos szövődményeket okozhat, melyek a következők lehetnek:

  • Vizeletürítési képtelenség a húgycső- és hólyagtükrözés után
  • Erős vérzés vagy élénk színű vérrögök a vizeletben
  • Hasi fájdalom és hányinger
  • Hidegrázás
  • 38,5 C-nál magasabb láz
  • Két napnál hosszabb ideig tartó fájdalom vagy égő érzés vizelés közben

A vérzésveszély különösen akkor fokozott, ha valaki vérhígítót szed. Ilyen esetben a húgycső- és hólyagtükrözés előtt vérvételre lehet szükség. Az eredmények és a kórtörténet ismeretében dönti el az orvos, hogy vállalja-e a vizsgálat elvégzését vagy sem.

A húgycső- és hólyagtükrözés eredményét legtöbbször azonnal közölni tudja az orvos. Ha a húgycső- és hólyagtükrözés során biopsziát vettek a hólyagrák kimutatása céljából, tovább kell várni az eredményre. A mintát ugyanis szövettani elemzésnek vetik alá egy laboratóriumban. Amikor a vizsgálatok befejeződnek, orvosa tájékoztatni fogja, hogy megbeszéljék a biopszia eredményei alapján a következő lépéseket.

Téma szakértője

Dr. Böszörményi-Nagy Géza
ONLINE bejelentkezés
06 30 208 1932
Kapcsolat

Források:

Ordonez J, Christie AL, Zimmern PE., Role of Flexible Cystoscopy in the Management of Postmenopausal Women With Recurrent Urinary Tract Infections., Urology. 2022 Nov;169:65-69.

Schöne M, Uhthoff H, Schöne S., Cystoscopy in the outpatient clinical routine: things to keep in mind., Aktuelle Urol. 2023 Apr;54(2):129-134.

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK