A véres vizelet mindenképpen kivizsgálást igényel

A húgyhólyagrák igen gyakran semmiféle tünetet nem okoz hosszú időn keresztül. Sokszor az első tünet, amelyre felfigyel az érintett, az a véres vizelet, ami leginkább sötétvörös, barnás árnyalatot mutat. Ez a tünet nem feltétlenül jelentkezik folyamatosan, előfordulhat, hogy napokig tiszta a vizelet, ám amennyiben hólyagrák áll a panasz mögött, akkor mindenképpen visszatér.  
- A véres vizelet természetesen olyan tünet, amely feltétlenül kivizsgálást igényel, de tudni kell, hogy nem csak hólyagrák okozhatja. Olyan okok is meghúzódhatnak a panasz mögött, mint a húgyúti fertőzés, a vese- vagy hólyagkő, a prosztata megnagyobbodás, vagy a glomerulonephritis, amely a vesékben található hajszálér-gomolyagok heveny gyulladását jelenti. Ugyancsak véres vizeletet okozhat egy nemrégiben lezajlott katéterezés, bizonyos gyógyszerek (főként a vérhígítók, a nem szteroid gyulladáscsökkentők, és egyes kemoterápia alatt szedett szerek), és természetesen utána kell járni, nem prosztata- vagy hólyagrák áll-e e háttérben – hangsúlyozza dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa. - A hólyagrák további tünete lehet még a hirtelen jelentkező vizelési inger és a fájdalmas vizelés. Mivel azonban ezek számos más betegség okozta panaszok is lehetnek, a differenciáldiagnosztika során kell kideríteni a valódi okot.

Milyen okai lehetnek a hólyagráknak?

A hólyagrák olyan betegség, amelynek kutatása során meglehetősen konkrétan be lehetett azonosítani bizonyos tényezőket, amelyek hozzájárulhatnak a kialakulásához.

• Elsősorban ilyen a dohányzás, amely számos más károsító hatása mellett azért veszélyezteti a húgyhólyagot, mert a dohányfüstből a szervezetbe jutó rákkeltő vegyületek a vizelettel választódnak ki. Ennek következtében a hólyagnyálkahártya tartósan ki van téve a vizeletbe jutó rákkeltő anyagoknak. Ez pedig azért veszélyes, mert a húgyhólyag falából kiinduló rosszindulatú daganatok túlnyomó többségét a nyálkahártyából kiinduló hólyagrákok képezik.
• Szerepe lehet a kialakulásban a foglalkozási expozíciónak is, ami azt jelenti, hogy hólyagrák szempontjából veszélyeztetettnek számítanak azok, akik ún. aromás aminvegyületekkel találkoznak, elsősorban a kaucsuk-, a gumi-, a bőr- és a vegyiparban. Fontos információ, hogy a foglalkozási expozíció és a tüneteket okozó rák kialakulása között igen hosszú idő, sokszor több évtized telik el. 
• Bizonyos gyógyszerek, fájdalomcsillapítók szintén növelhetik a hólyagrák kialakulásának kockázatát.

Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

- Az első legfontosabb teendő, ha a páciens gyanús tüneteket, jellemzően véres vizeletet tapasztal, hogy mindenképpen forduljon orvoshoz – hangsúlyozza Rákász doktor. – A vizitre érkezve érdemes végiggondolni, mióta tapasztalja az illető a panaszokat, milyen gyógyszereket szed, mi szerepel a kórtörténetében. Ezután a fizikális vizsgálat következik, amely nőknél a hüvelyen át történő vizsgálatot, férfiaknál a végbélen át zajló prosztatavizsgálatot is magában foglalja. Mindemellett természetesen minden esetben fontos az ultrahangos vizsgálat, valamint a laborvizsgálat, amely a vérmintára és a vizeletmintára is kiterjed. A legjobb hatásfokú vizsgálatnak e tekintetben a cisztoszkópia, vagyis a hólyagtükrözés számít.
A cisztoszkópia vagy hólyagtükrözés során egy merev eszközt vagy egy hosszú, flexibilis, vékony csövet juttatnak fel a húgycsövön keresztül a húgyhólyagba, hogy az urológus megvizsgálhassa az érintett szerveket. Az eljárás előnye, hogy nem csak megtekintésre alkalmas, de szükség esetén a mintavétel (biopszia) is megoldható ennek kapcsán, valamint bizonyos problémák ugyanezen eljárás során orvosolhatók is. Amennyiben a szövetmintában a kórszövettani vizsgálat daganat jelenlétét igazolja, további vizsgálatok szükségesek, hogy a daganat kiterjedését, stádiumát meghatározzák. E célból a korábban felsorolt vizsgálatok megismétlésén kívül még újabb ultrahangos, röntgen, CT, esetleg mágneses rezonanciás vizsgálatokat végeznek.

Forrás: Urológiai Központ (www.urologiaikozpont.hu)