Nem felfázás, hanem húgyúti fertőzés

A felfázás elnevezés nagyon pontatlan, mert egy kóroki tényezőt nevez meg. Az altestet ért hideghatás valóban elősegítheti bakteriális húgyhólyag-gyulladás kialakulását, de más, hasonló tünetekkel járó betegséget is okozhat, ugyanakkor a húgyhólyag bakteriális gyulladását más tényező- például: meleg fürdő, szex, gyenge személyes higiéné, stb.- is elősegítheti. Tehát a két elnevezés, meghatározás koránt sem egyenlő egymással. A felfázás helyett célszerűbb tehát a hólyaghurut (bakteriális hólyaghurut) vagy cisztitisz (latinul: cystitis) elnevezést használni. A hólyaghurut a hólyagot érintő bakteriális húgyúti fertőzés.

Ezek a hólyaghurut legjellemzőbb tünetei:

• gyakori vagy állandó vizelési inger,
• hólyagtáji és húgycsőfájdalom,
• csípős-fájdalmas vizelés, görcsös hólyag- és húgycsőfájdalmak vizeléskor,
• parancsoló vizelési ingerek (hirtelen jövő, erős vizelési ingerek),
• szimmetrikus keresztcsont-táji fájdalom,
• zavaros, esetleg bűzös, ritkábban véres vizelet. Ez utóbbi esetben vérzéses hólyaghurutról beszélünk, amely egy súlyosabb forma.

Szövődményként vesemedence-gyulladás is jelentkezhet, amely általában féloldali vesetáji fájdalommal, lázzal, rossz közérzettel, elesettséggel jár.

Majdnem minden nőt érint a hólyaghurut

A nők jelentős része az élete során egy-kétszer átesik cisztitiszes epizódon. Bármely életkorban előfordulhat, de szexuálisan aktív, fiatal nőknél, majd menopauza után gyakoribb. Férfiaknál sokkal ritkábban fordul elő és főleg az idősebb korosztályban általában olyan személyeknél, akik urológiai és/vagy belgyógyászati kísérőbetegségben is szenvednek, például: vizelet-visszamaradásban, cukorbetegségben. Férfiakban a hólyaghurut gyakran szövődik prosztatagyulladással, amely lázzal, gyenge általános állapottal, vizelet-elakadással is járhat. A férfiak relatív védettsége a hólyaghuruttal szemben jelentős mértékben a nőkénél sokkal hosszabb húgycsövüknek köszönhető, ugyanis a kórokozók így sokkal nehezebben tudnak feljutni a hólyagba, a vizelet hamarabb „kimossa” őket.

Krónikus betegségnél más vizsgálatok is szükségesek

- A hólyaghurut diagnózisát a jellegzetes tünetek és vizeletvizsgálat alapján tudjuk felállítani – ismerteti dr. Kállai László, az Urológiai Központ urológusa, sebésze. - A vizeletvizsgálat adott esetben történhet pusztán érzékszervileg is. A zavaros, bűzös vizeletet húgyúti fertőzés szokta okozni, azonban bizonyos esetekben, például nagyon híg vizeletminta esetén húgyúti fertőzés mellett is lehet a vizelet „ránézésre” negatív. Ilyenkor vizelet tesztcsíkot szoktunk használni. Ha van rá lehetőség, akkor a vizeletüledék vizsgálat a legpontosabb. Vizeletvizsgálat nélkül nem lehet hólyaghurutot megállapítani, mert más betegségek- például: hüvelyi gyulladások, húgycsőgyulladás, húgyúti kövesség- a hólyaghurutéhoz nagyon hasonló tüneteket okozhatnak, a kezelésük azonban eltérő. Visszatérő és krónikus hólyaghurut esetén vizelettenyésztés, katéteres vizeletvizsgálat, hasi ultrahang, húgyhólyag-tükrözés, natív vagy kontrasztos röntgenvizsgálatok, CT, és további vizsgálatok. is szükségessé válhatnak, hogy megállíthassuk, miért jelentkezik újra és újra a betegség. Ha sikerült felállítani a pontos diagnózist, megkezdődhet a kezelés, amely lehet többek közt antibiotikumos és a háttérben álló betegséget célzó. Azonban bármilyen gyógymódot is választunk, a bőséges folyadékfogyasztás minden esetben nagyon fontos!

Forrás: Urológiai Központ (www.urologiaikozpont.hu)

További cikkeink:

• Mi a gyakori vízelési inger oka?
• Mindent a vesekőről