Vesekő

Tartalom

Mi a vesekő és hogyan alakul ki?

Mi növeli a vesekő kialakulásának kockázatát?

Mik a vesekő tünetei?

Milyen típusai vannak a vesekőnek?

Hogyan zajlik a vesekő kivizsgálása?

Hogyan kezelhető a vesekő?

Mennyi idő a vesekő kialakulása?

Megelőzhető a vesekő kialakulása?

Vesekő problémával kapcsolatos szolgáltatásaink:

• szakorvosi vizit
• ultrahang vizsgálat
• laborvizsgálat
• CT
• diéta

Mi a vesekő és hogyan alakul ki?

A vesekő jellemzően a vesékben vagy a húgyutakban kialakuló kristályos, kemény képződmény. Kialakulásának oka, a vizeletben lévő ásványi anyagok és sók túl magas koncentrációja – ennek következtében a vizelet telítetté válik és ezek az anyagok kristályos formában kicsapódnak. Alapvetően ezek apró kristályok, melyek a vizelettel együtt távoznak, azonban, ha a vizelet mennyisége kevés, vagy egyes ásványianyagokból túl sok termelődik, akkor ezek a kis kristályok összetapadhatnak és kialakul a vesekő.

A vesekő mérete változó méretű lehet és összetételükben is lehet eltérés – leggyakrabban kálcium-foszfátból vagy kálcium-oxalátból áll, de kialakulhat fertőzéshez társuló anyagokból vagy húgysavból is. Ha a vesekő a vesében van, akkor jellemzően tünetmentes, azonban erőteljes panaszokat okoz, ha a húgyutakba kerül. A vesekő kialakulásának kockázatát növeli a kevés folyadékbevitel – így a vizelet „túltelítetté” válik -, magas sófogyasztás, egyes anyagcserezavarok, húgyúti fertőzések, gyógyszerek, túlzott vitaminfogyasztás, de a genetikai hajlam is hozzájárulhat.

Mi növeli a vesekő kockázatának kialakulását?

A 30-as és 40-es éveiben járó fehér férfiaknál a legvalószínűbb a vesekő, azonban bárkinél kialakulhat. Vannak olyan tényezők, melyek növelhetik a kockázatát.

• Kevés folyadékfogyasztás – ennek következtében a vizelet besűrűsödik, koncentráltabbá válik, ez pedig a kálcium tartalmú kövek kialakulásának kedvez.
• Magas sóbevitel – a sok nátrium növeli a vizelettel ürülő kálcium mennyiségét
• Sok állati fehérje fogyasztása – a túlzott fehérjebevitel növelheti a húgysavszintet, ezáltal savasabbá válik a vizelet
• Oxalátban gazdag ételek fogyasztása – ilyen például a spenót, cékla, étcsokoládé, diófélék

Bizonyos egészségügyi állapotok is növelhetik a kövek kialakulásának kockázatát. Ez azért van így, mert növelhetik vagy csökkenthetik a veseköveket alkotó anyagok szintjét. Ezek a feltételek a következők lehetnek:

• Hiperkalciuria (magas kalciumszint a vizeletben).
• Magas vérnyomás
• Cukorbetegség
• Elhízottság, metabolikus szindróma
• Csontritkulás 
• Köszvény és cisztás fibrózis 
• Vese ciszták 
• Mellékpajzsmirigy betegség
• Gyulladásos bélbetegség és krónikus hasmenés

Mik a vesekő tünetei?

A vesekövek által okozott tünetek a kövek helyzetétől, mozgékonyságától és a nagyságától is függ. A parenchymában (veseszövet) lévő kövek általában semmiféle tünetet nem okoznak, véletlen fedezik fel őket. Tompa deréktáji fájdalommal jár a kelyhekben vagy a vesemedencében lévő kövek, addig amíg nem okoznak elzáródást. Az öntvénykövekre a legtöbbször a górcsövi vérvizelés vagy a gennyvizelés hívja fel a figyelmet.

A vesekő tünetei:

• Fájdalom – ez jellemzően tompa, deréktáji fájdalom, azok a nagyobb kövek okozzák, melyek szinte nem mozognak az üregrendszerben. Testmozgásra, erőltetése a fájdalom erősödik.

• Vérvizelés - fontos tudni, hogy nem jelentős vérmennyiségről van szó, nincs erősebb vérzés. Megléte kő mellett szólhat, hiánya azonban nem azt jelenti, hogy nincsen kő a vizeletgyűjtő, - elvezető rendszerben. Tumor esetében először van vérvizelés, majd görcs.

• Gennyes vizelet - Ha kő mellett infekció is fennáll akkor gennyes a vizelet. A Gram-negatív baktériumok akár néhány hónap alatt képesek öntvénykő kifejlődést okozni. 

• Kőürítés (homok, kövecske) - Csípős vizeletürítést okozhat a vesehomok és a vesedara távozása. Ha a vizelettel vesehomok, dara vagy kövecske ürül, akkor nem kétséges a kórjelzés.

• Anuria (akut veseelégtelenség) - Anuria esetében, egyszerre mind a két oldalon elzáródást okoznak a kövek. Anuria akkor áll fenn, ha a 24 órás vizeletmennyiség kisebb, mint 100 ml.

Milyen típusai vannak a vesekőnek?

Több fajta vesekő létezik, de a leggyakrabban a kálciumkő fordul elő. Méretük különböző lehet, a homokszemcsényitől az ökölnyi méretűig terjedhet.

• Kálciumkő – 75%-a a veseköveknek. Kialakulásában az öröklődő anyagcserezavar, nagy mennyiségű vitaminbevitel, mellékpajzsmirigy-túlműködés, gyógyszerszedés játszhat fontos szerepet.
• Struvit – 15%-a a veseköveknek. Magnézium kő, hölgyeknél gyakoribb
• Húgysavkő – A vesekövek 5%-a. Köszvényben szenvedő betegeknél, gyakoribb.
• Cisztinkő – a vesekövek 1%-a. Anyagcserezavarok esetén a vizeletben a cisztin mennyisége nő és annak kikristályosodásával jön létre a kő.

Hogyan zajlik a vesekő kivizsgálása?

A vesekő kivizsgálásának fontos eleme a beteg panaszainak ismerete: az orvosnak fontos tudnia, hogy milyen a fájdalom jellege, kisugárzik-e, milyen a vizelet színe és mennyisége, volt-e korábban veseköve a páciensnek. Fizikális vizsgálat során az urológus finoman megkopogtatja a vese környékét, ugyanis a deréktáji érzékenység szintén egy fontos tünet.

Szükség lehet vizelet- és vérvizsgálat elvégzésére is, melyekből megállapítható, hogy a vizelet tartalmaz-e vért, van-e benne gyulladásra utaló eltérés, továbbá láthatók-e benne kőkristályok. Vérvizgsálat során a vesefunkciós értékek az irányadók: kreatinin, eGFR, kálcium és húgysav szint.

Képalkotó vizsgálatokra is szükség van vesekő gyanúja esetén: leggyakrabban ultrahang elvégzésére kerül sor, ezáltal jól látható a vesekő és a vizeletpangás, azonban a húgyvezetékben elhelyezkedő kövek sajnos nem észlelhetők ilyen módon. Ilyenkor kerülhet szóba CT vizsgálat, mellyel pontosan meghatározható a kő mérete és helyzete is.

Hogyan kezelhető a vesekő?

 A vesekő kezelése elsősorban attól függ, hogy mekkora a kő, hol helyezkedik-e, fennáll-e elakadás vagy fertőzés. Szerencsére a kisebb kövek maguktól is képesek távozni a húgyutakon keresztül, azonban eltérő esetben – nagyobb köveknél vagy, ha elakadást okoznak – orvosi beavatkozásra van szükség.

A kisebb, pár miliméteres kövek konzervatív módon is kezelhetők – ennek célja a vesekő távozásának elősegítése, melynek része a bőséges folyadékfogyasztás és szükség esetén a fájdalom csillapítása. Az urológus szakorvos egyes esetekben, olyan gyógyszer szedését is javasolhatja, melyek ellazítják a húgyvezeték simaizomzatát, annak érdekében, hogy a vesekő könnyebben tudjon távozni, minél kevesebb fájdalmat okozva.

Előfordulhat, hogy a vesekő mérete akkora, hogy magától nem képes távozni, sőt akár el is akad a húgyvezetékben. Ilyenkor az egyik leggyakrabban alkalmazott beavatkozás az ESWL lökéshullám-kezelés. Ennek során a vesekövet olyan apróra zúzzák, hogy az kisebb darabokban már ki tud ürülni. Lehetnek olyan esetek, hogy a kő túl mélyen helyezkedik el a húgyutakban, így nem alkalmas a lökéshullám-kezelésre. Ezekben az esetekben a húgycsövön keresztül egy vékony műszerrel jutnak el a vesekőig, és ott lézer segítségével törik össze. Nagyon ritka azoknak az eseteknek a száma, melyek során műtéti beavatkozásra lenne szükség.

Ha a vesekő a húgyutakat elzárja, akkor az első és legfontosabb dolog a vizeletürítésének a megoldása, ugyanis ilyenkor megnő a fertőzések kialakulásának kockázata. Ilyenkor átmeneti vizeletelvezetés alkalmazandó – ami leggyakrabban a vesébe vezetett katétert jelenti.

Mennyi idő a vesekő kialakulása?

A vesekő kialakulási ideje nagyon változó, az viszont elmondható, hogy általában nem egyik napról a másikra történik. A kristályosodás folyamata hetekig, akár hónapokig is eltarthat. A kisebb kövek, melyek sokáig nem okoznak panaszokat, jellemzően véletlenül kerülnek felfedezésre.

A vesekő kialakulását befolyásolják a kiváltó tényezők is. A kristályosodás gyorsabb, ha kevés a folyadékfogyasztás, ha sok a kőképző anyagok mennyisége, ha fertőzés áll fenn.

Megelőzhető a vesekő kialakulása?

A vesekő kialakulása sok esetben megelőzhető. A megelőzésnek szerves része a megfelelő életmód és étrend. Ugyan genetikai hajlam is szerepet játszhat a vesekő kialakulásában, amit megszüntetni nem lehet, a kockázat így is csökkenthető.

Kiemelten fontos a megelőzés szempontjából a bőséges folyadékbevitel, ami ajánlottan napi 2-2,5 liter víz, ennek hatására kevésbé csapódnak ki azok az ásványi anyagok, melyek a vesekövet okozzák. Továbbá érdemes csökkenteni a sóbevitelt és a fehérjék – kiemelten a húsok és belsőségek – fogyasztását. Akiknek hajlamuk van a vesekő kialakulására számukra kedvezőtlenül hathat a spenót, cékla, csokoládé is, így ezek túlzott mértékű fogyasztása kerülendő. Amennyiben valamilyen alapbetegség mentén alakul ki a vesekő, úgy érdemes azt rendszeresen ellenőriztetni és betartani a kezelőorvos által előírt kezelést.

Téma szakértői

Dr. Kállai László

urológus, sebész

Dr. Rákász István

urológus

Dr. Böszörményi-Nagy Géza

urológus

Források:

Bargagli M, Scoglio M, Howles SA, Fuster DG., Kidney stone disease: risk factors, pathophysiology and management., Nat Rev Nephrol. 2025 Nov;21(11):794-808. 

Siener R., Nutrition and Kidney Stone Disease., Nutrients. 2021 Jun 3;13(6):1917.

Wang Z, Zhang Y, Zhang J, Deng Q, Liang H., Recent advances on the mechanisms of kidney stone formation (Review)., Int J Mol Med. 2021 Aug;48(2):149.