Látszik a vér a vizeletben vagy sem?

A véres vizelet láthatóság szempontjából kétféle lehet: vagy a páciens maga is látja a vért a vizeletben, vagy csak a vizeletelemzés kapcsán mutatják ki azt a laborban. Az első eset a makroszkópos haematuria, amely kapcsán a normál esetben sárga vizelet pirosra, rózsaszínre, barnára változik. A második esetben mikroszkópos haematuria a megnevezés, amely kapcsán az egészségesnél több vörösvértestet fedeznek fel a vizeletben.
- A véres vizelet mindenképpen annak a jele, hogy valami nem jól működik a vizeletkiválasztó rendszerben. Tehát akár látható a vér, akár csak a teszt mutatja ki, feltétlenül orvoshoz kell fordulni az ok felderítése miatt – hangsúlyozza az urológus. – Ez nyilván leggyakrabban meg is történik, hiszen eleve azért készülhet laborvizsgálat, mert a páciensnek más panasza is van, például a fájdalmas vizelés, a gyakori, sürgető vizelési inger, a hányinger, a hányás, az alhasban, derékban, medencénél vagy valamelyik oldalon jelentkező fájdalom, az étvágytalanság, a fogyás, a kimerültség. Feltétlen vizsgálat igényelnek az olyan tünetek is, mint a láz, az ödémák megjelenése, a szemkörnyék puffadása, illetve, ha valaki azt tapasztalja, hogy a szokotthoz képest magas a vérnyomása. 

Mi minden lehet a véres vizelet oka?

- Ha egy női páciens véres vizelet miatt érkezik kivizsgálásra, nyilvánvalóan el kell mennie egy vér- és vizeletvizsgálatra. Fontos beszélni róla, hogy ha éppen menstruál, még ha az éppen szabálytalan menstruáció is, az téves eredményt adhat, így mindenképpen meg kell várni annak befejeztét, hiszen, ha nőgyógyászati oka is van a soron kívül érkező vérzésnek, például endometriózis, akkor sem lehet azt éppen a menzesz alatt vizsgálni – ismerteti dr. Rákász István, az Urológiai Központ – Prima Medica urológusa.
A vizeletben megjelenő vér a vizeletkiválasztó rendszer bármely részéből származhat, döntően: a veséből, a húgyutakból, a hólyagból és a húgycsőből. A vérzést kiváltó állapotok, betegségek is nagyon sokfélék lehetnek, utána kell járni többek közt a húgyúti- vagy vesefertőzésnek, a hólyag- vagy vesekő jelenlétének, a hólyagot érintő fertőzéseknek, a vesebetegségeknek, a vese sérülésének, bizonyos öröklött betegségeknek és gyógyszer mellékhatásoknak. Csak a férfiakat érintően természetesen a prosztatát is vizsgálni kell. 
Néhányan attól tarthatnak, hogy a véres vizelet mindenképpen daganatos betegségre utaló tünet, és ennek természetesen utána is kell járni. Ilyen panasz (és más tünetek) megléte esetén az urológus különösen a veserák, a hólyagrák, a húgyvezeték-daganat, illetve férfiaknál a prosztatarák kizárására törekszik. 

Milyen vizsgálatokra lehet szükség a laboron kívül?

Hasi (ezen belül vese) ultrahang vizsgálat

A hasi ultrahang vizsgálat során elsősorban a hasüregi és kismedencei parenchymás szerveket (pl. máj, lép, vesék), valamint a folyadékkal telt üreges szerveket (pl. epehólyag, húgyhólyag) lehet vizsgálni. A módszer segítségével megállapítható az egyes szervek mérete, szerkezete, tüneteket okozó vagy éppen tünetmentes betegségei, például gyulladások, kövek, esetleg daganatok, áttétek, stb.

Cisztoszkópia vagy hólyagtükrözés

A hólyagtükrözés során egy merev eszközt vagy egy hosszú, flexibilis, vékony csövet juttatnak fel a húgycsövön keresztül a húgyhólyagba, hogy az urológus megvizsgálhassa az érintett szerveket. Az eljárás előnye, hogy nem csak megtekintésre alkalmas, de szükség esetén a mintavétel is megoldható ennek kapcsán, valamint bizonyos problémák ugyanezen eljárás során orvosolhatók is. Olyan betegségek, állapotok esetében szükséges a hólyagtükrözés, mint például egy szerkezeti probléma, aminek eredményeként akadályozott a vizeletürítés. Ugyancsak fontos ez a vizsgálat a hólyagban keletkezett polipok vagy daganat vizsgálatához, a hólyagkövek felfedezéséhez, a krónikus húgyúti fertőzés okozta károsodás felméréséhez, bármilyen sérülés vagy feltételezett húgyúti probléma feltárásához. A páciens tünetei, például vérzés, vagy állapota alapján dönt az urológus a cisztoszkópia szükségességéről.

MRI vagy CT-vizsgálat

A CT (komputertomográfia) röntgensugarakat használ a képalkotáshoz, míg az MR (mágneses rezonancia) erős mágneses teret és rádióhullámokat alkalmaz, így az előbbi a csontok, a tüdő és a szervek részletes felvételéhez jó, utóbbi pedig a lágyrészek kiváló kontrasztú, működés közbeni megjelenítésére alkalmas, de nem használ sugárzást. Arról, hogy adott esetben melyikre van szükség, csak az orvos tud dönteni. Adott esetben azonban a képalkotás nem elég és ilyenkor jön szóba a biopszia, vagyis a szöveti mintavétel.

Tudástár:

https://www.niddk.nih.gov/health-information/urologic-diseases/hematuria-blood-urine

https://www.kidney.org/kidney-topics/hematuria-blood-urine-adults

Forrás: Urológiai Központ – Prima Medica (www.urologiaikozpont.hu)