A stressz inkontinencia nem a pszichés stresszre utal

Az inkontinenciának, vagyis akaratlan vizeletszivárgásnak több típusa ismert, melyek közül a leggyakoribb a stressz inkontinencia, különösen a már szült nők és a menopauzát átélő nők közt. A stressz kifejezés ebben az esetben jóval inkább utal fizikális nyomásra, mint mentális stresszre, egész pontosan arra a helyzetre, amikor a húgyhólyag és az vizeletkontrollért felelős izmok valamiért nagyobb nyomás alá helyeződnek. Ilyenkor az érintettnek akaratlanul csepegni, szivárogni kezd a vizelete. Ez az extra nyomás lehet például köhögés, tüsszentés, nevetés, nehéz tárgy emelése, hányás, futás vagy valamiféle ugrálással járó mozgás.  
Az ilyen aktivitások során az érintettek erős késztetést is érezhetnek a vizelésre. Ugyanakkor ez utóbbi nem keverendő össze a késztetéses inkontinenciával, amelynek fő jellemzője, hogy a vizelés inger igen sürgetően jelentkezik, a húgyhólyag izmainak hirtelen fellépő görcse vagy a hólyag nyálkahártyájának fokozott ingerlékenysége miatt. Ez azt inger pedig olyan gyors és erős, hogy a páciens sokszor nem tudja elodázni az ürítést. Ugyanakkor előfordulhat, hogy valakinél több fajta inkontinencia is jelen van. 

Az okokat tisztázni, a rizikófaktorokat csökkenteni kell

A stressz inkontinencia akkor alakul ki, amikor a medence izmai és szövetei, amelyeknek feladata, hogy megtámasszák a húgyhólyagot és segítsenek az ürítés kontrollálásában, meggyengülnek. Számos dolog károsíthatja a medencefenéki izmokat, és e tekintetben van különbség a férfiak és a nők közt. A nőknél ugyanis a leggyakoribb „gyengítő” faktor a terhesség és a szülés, a férfiaknál pedig a prosztataműtét. A női nem egyébként is a legerősebb rizikófaktor, egyes felmérések szerint a 19-44 év közti nők 13 százaléka, a 45-64 év közti nők 22 százaléka tapasztalja a stressz inkontinenciát. Ugyancsak nagyobb a kialakulás kockázata hüvelyi szülés esetén, a császármetszéshez képest.
Léteznek természetesen mindkét nemet érintő rizikófaktorok is, mint például:

• 70 évesnél idősebb életkor,
• elhízás,
• korábbi kismedencei műtét,
• dohányzás,
• bizonyos egészségi állapotok, például hiperaktív hólyag, krónikus székrekedés,
• olyan állapotok, amelyek tartós köhögéssel, tüsszögéssel járnak,
• erős súlypontváltoztatással járó sportok, mint futás, ugrálás.

A műtéten kívül is elérhető a segítség

- A stressz inkontinencia bár gyakori probléma, mindig vizsgálni kell a konkrét kiváltó okát, és erre alapozva kell kezelést kezdeni. Nem érdemes halogatni az orvos bevonását, hiszen minél előbb teszünk az akaratlan vizeletszivárgás ellen, annál hatékonyabb lehet – hangsúlyozza dr. Csutak Magdolna, az Urológiai Központ urológusa. - Rendkívül sokat segíthetnek az esetleg szükséges életmódbeli változtatások, elsősorban a túlsúly esetén ajánlott fogyás, a dohányzás elhagyása, a limitált koffeinfogyasztás, a folyadékbevitel időzítése és az esetleges székrekedés rendezése.
Csutak doktornő felhívja a figyelmet a medencefenék izmait erősítő tréningekre, amelyeket ajánlatos lenne akár tünetmentes esetben is végezni, hiszen az idősödéssel együtt járó izomgyengülés akár meg is előzhető, a kialakult inkontinencia pedig sokkal hatékonyabban kezelhető.  Lehetőség van a viselkedésmódosító terápiákra is, amelyek segítségével tulajdonképpen időzíthető a vizelés - ez az eljárás elsősorban kevert típusú inkontinencia esetén lehet hasznos. Vannak esetek, amikor a gyógyszeres kezelés válik be, amely hatóanyagtól függően segíthet lelazítani a hiperaktív hólyagot, vagy éppen rugalmasabbá teheti a húgycső és a vaginális terület szöveteit. Nőknél szóba jöhetnek bizonyos eszközök és eljárások, mint például a pesszárium, a rádiófrekvenciás terápia vagy a hólyag izmaiba injektált Botox. Igen gyakran a különböző lehetőségek kombinációja lehet célravezető, és végső esetben szóba jöhet néhány műtéti eljárás, amelyekről természetesen számos szempontot figyelembe véve kell dönteni, többek közt azt mérlegelve, tervezett-e még terhesség.       

Forrás: Urológiai Központ (www.urologiaikozpont.hu)