Online Bejelentkezés

Dr. Bajor Gábor

+36 30 512 1375

Széll Kálmán téri fszt. 6. rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. fszt. 6. rendelő

Anomáliák a vizeletkiválasztó rendszerben

Kiújuló hólyaghurutról, húgyúti fertőzésről akkor lehet beszélni, ha egy év alatt legalább négyszer jelentkezik a betegség, ami igen gyakori a nők körében (bár természetesen férfiaknál is előfordulhat). Ugyanakkor éppen a visszatérő jelleg miatt nem szabad minden esetben úgy kezelni a cystitist, mintha az éppen akutan jelentkezne.
- A visszatérő alsó húgyúti panaszok kivizsgálásakor - női betegeknél - feltétlenül tisztázni kell
a nemiszervek állapotát, ugyanis a kórkép kialakulásában 68-73%-ban a tünetmentes hüvelyi
bakteriális kolonizáció (vaginalis bateriosis) oki szerepet játszhat. Tehát érintse a fertőzés a vizeletkiválasztó rendszer bármely szakaszát, ez mindenképpen annak a jele, hogy valami nem működik a megfelelő módon, és kiújulásnak lehet valamiféle anatómiai vagy funkcionális anomália a hátterében. Ha ezt sikerül beazonosítani, elkerülhetjük a felesleges antibiotikumos kezelést, ami veszélyes lehet a konkrét páciensre és a populációra nézve is, az antibiotikum rezisztencia terjedése miatt – hangsúlyozza dr. Bajor Gábor, az Urológiai Központ urológusa.
A húgyúti fertőzésre ugyanis szokásosan profilaktikus antibiotikumot rendelnek el, ami akkor alkalmazható, ha a fertőzés rizikója magasabb az adott páciensnél, vagy az gyakori és súlyos következménnyel jár. Ez bizonyos esetekben szükséges is, de máskor sokkal alaposabb kivizsgálásra van szükség, tekintetbe véve a páciens kórtörténetét, tüneteit, alapbetegségeit, stb. Ez természetesen időt, türelmet és bizonyos fokú empátiát is igényel, de a páciens részletes beszámolója többlet információt adhatnak a diagnosztikus vizsgálatokhoz képest. Jónéhány esetben mindezek után kiderülhet, hogy mégsem a kiújuló húgyúti fertőzés, hanem például ún. hiperaktív hólyag vagy hólyagfájdalom szindróma okozza a kínzó tüneteket.

Mi segítheti a diagnosztizálást?

- Elsődlegesen fontos figyelni a lázra. Ha a páciens lázas, akkor már nem a hólyaghurutot kell kezelni, ami ugyanis definíció szerint nem súlyos fertőzés. A kezelés ebben az esetben a sürgősség mértékétől függ – mondja Bajor doktor. – A képalkotó vizsgálatok mellett pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni a fizikális vizsgálat jelentőségét, hiszen bár az anatómiai eltérések ritkák, de meg kell győződni arról, nem lehet-e ilyesmi a háttérben.
Ezen kívül nagyon fontos diagnosztikai segítség lehet egy vizelési napló, amelyben a páciens nem csak azt rögzíti mikor és hányszor kellett vizelnie, de az előtte, alatta, utána jelentkező panaszokat is. Természetesen sok esetben fontos lehet a maradék vizelet meghatározás (PVR vizsgálat) és az urolflow vizsgálat is. Ez utóbbi a vizelet áramlásának erejét és az egységnyi idő alatt ürített vizelet mennyiségét méri. Ez fontos információval bír az esetleges a vizelet-elvezetés akadályozottsága szempontjából, amely például húgyvezeték-szűkület (illetve férfiaknál akár prosztata megnagyobbodás) esetén jelentkezhet. Az eredmények utalhatnak a hólyag diszfunkcionális működésére is.

Ritkább betegségeknél is elérhető a segítség

Bár a húgyúti fertőzés jóval gyakoribb, mint például a lehetséges kiindulópontként szóba jöhető hiperaktív hólyag és a hólyagfájdalom szindróma, ez utóbbiaknál is van segítség.
- A hiperaktív hólyag szindróma alapja, hogy a húgyhólyag izmainak hirtelen fellépő görcse vagy a hólyag nyálkahártyájának fokozott ingerlékenysége következtében viszonylag gyakran sürgető vizelési inger jelentkezik az érintettnél. Itt számos gyógyítási lehetőséget kell számba vennünk, a viselkedésterápiától, a Kegel-gyakorlatokon és a Botox-injektálásin át a gyógyszeres kezelési lehetőségekig – ismerteti Bajor doktor.
A hólyagfájdalom szindróma, vagyis az interstitialis cystitis egy krónikus állapot, melyet a kellemetlen hólyagnyomás, hólyagfájdalom és az enyhétől az erősig terjedő medencei fájdalom kombinációja jellemez. E között és a húgyúti fertőzés közti különbség, hogy fájdalmas hólyag szindrómában szenvedők vizeletében általában nincs baktérium. Ugyanakkor a tünetek súlyosbodhatnak, ha a fájdalmas hólyag szindrómában szenvedő beteg húgyúti fertőzést is kap. A pontos diagnózis felállításához ezért sokszor nem csak laborvizsgálatokra, teljes kismedencei vizsgálatra, de akár cisztoszkópiára (hólyagtükrözésre) és kálium-érzékenységi vizsgálatra is szükség van.

Forrás: Urológiai Központ (www.urologiaikozpont.hu)