Mennyi és milyen az egészséges vizelet?

A napi vizelet mennyisége általában kb. 1,5 liter, de ezt számos olyan tényező befolyásolja, mint a hőmérséklet, a fogyasztott folyadék mennyisége, a fizikai aktivitás. Szagát a benne található ammónium adja, színét az urokron nevű festékanyag, valamint az urobilin és a porfirinek határozzák meg. Vizsgálata során a szakemberek figyelik a minőségi mutatókat, pontos mennyiségi meghatározást pedig a 24 óra alatt gyűjtött vizeletből lehet végezni. A vizelet fontos minőségi mutatói a szín, a szag, az átlátszóság, a fajsúly, a vegyhatás.

• Szín, átlátszóság: az egészséges vizelet színe szalmasárga, tiszta, átlátszó. Minél „sűrűbb” a vizelet, annál sötétebb a színe, sok folyadék fogyasztása fokozza az átlátszóságot. Bizonyos idejű állás után a nyákszerű anyagok kicsapódása miatt kissé zavarosabbnak tűnik. A gennysejtek és a vér is okozhatnak zavarosságot.
• Fajsúly: a jelen levő krisztalloidok mennyisége határozza meg. Egészséges vese a vizelet fajsúlyát 1001-1035 között képes változtatni.
• Vegyhatás: pH: 4,5-8,5 között változhat, általában savas, de vegetáriánusoknál lúgos is lehet.

Milyen anyagokat elemeznek vizeletvizsgálatkor?

A vizeletben számos anyag található, amelyek mennyiségbeli eltérése akár betegségre is utalhat, ilyen lehet a vér, a cukor, a fehérje, a genny és az üdelékes anyagok.

•  Fehérje: normál esetben is jelen van a vizeletben minimális mértékben, megnövekedett mennyisége betegség jele lehet.
• Cukor: egészséges ember vizeletében nem található, ha viszont a laborban kimutatják, további vizsgálatok is szükségesek a cukorbetegség és a vesebetegségek kivizsgálása miatt. (Diabetes mellitus esetén aceton is megjelenhet a vizeletben, bár ezt éhezés, szomjazás is indokolhatja.)
• Epefesték: friss vizeletben egészséges esetben van urobilinogén, azonban a hiánya az epeutak elzáródására, magas szintje pedig vashiányra utalhat. Amennyiben a bilirubin szintje magas, az hepatitis gyanúját veti fel.
• Üledék: A centrifugálásnak nevezett eljárás után vizsgálható az üledék, amely lehet többek közt vér, genny, ún. cylinder, kristályok.

Mikor érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

- Az éves kivizsgálásnak optimális esetben része kell, hogy legyen a nagylabor vizsgálat, amely a vér- és vizeletelemzést is magában foglalja – hangsúlyozza dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa. – A rutinellenőrzésen túl minden olyan esetben érdemes elvégeztetni ezt az egyszerű vizsgálatot, ha valamiféle panaszt, változást tapasztalunk, mint például a vizelés gyakoriságának vagy a vizelet mennyiségének változása, az ezzel kapcsolatos kellemetlenségek – nehéz indulás, akadozó vizelés, égő, csípő érzés, stb.-, a vizelet színének, szagának megváltozása, hasi, deréktáji fájdalom, sápadtság, ödémák megjelenése esetén. A vizeletelemzésből nagyon sok fontos és hasznos információ kinyerhető, bizonyos esetekben diagnózis is felállítható belőle, más esetekben eldőlhet, mi legyen a további vizsgálatok iránya.

Forrás: Urológiai Központ (www.urologiaikozpont.hu)