Online Bejelentkezés

Dr. Rákász István

+36 30 512 1375

Bosnyák téri rendelő - 1147 Budapest, Csömöri út 18.

Krónikus gyulladás, mint rizikófaktor

A kutatások szerint számtalan daganatos betegség kialakulásában játszik szerepet a krónikus gyulladás, amely létrejöhet fertőzés és krónikus nem-fertőző betegségek talaján, valamint más környezeti tényezők miatt is. Tulajdonképpen a daganatok megjelenése 20 %-ban tudható be a krónikus gyulladás meglétének. Éppen ezért érdemes áttekinteni a krónikus gyulladás szerepét a prosztatarák kialakulásában, különös tekintettel arra, hogyan hathat a gyulladásgátlás a daganat kockázatának csökkentésére.
Amerikai adatok szerint bár a prosztatarák halálozási rátája az elmúlt évtizedekben némileg csökkent, a 2000-es évektől kezdve a betegségben egyre többen lettek érintettek – igaz, ennek oka valószínűleg az lehet, hogy a nagyon népes „baby boomer” generáció egyre idősebb. Éppen ezért más, az idősödéssel gyakoribbá váló betegségekkel együtt, a prosztatarák esetén is fontos folyamatosan keresni a megelőzés és a kezelés legjobb lehetőségeit.

A prosztatagyulladás lehet bakteriális és nem bakteriális eredetű

Erős bizonyítékok vannak arra, hogy a prosztatarák kialakulásában rizikófaktornak számít az idősebb életkor, a családi halmozódás, az afro-amerikai származás és az úgynevezett nyugati életforma. Vagyis a genetikai tényezők mellett az életmód az egyik legnagyobb kockázati tényező. A környezeti tényezők közül pedig egyre több szó esik a prosztata krónikus gyulladásáról, ami kialakulhat fertőzések, hormonális változások és egyelőre ismeretlen tényezők miatt is. 
Az urológia a betegség két fő kategóriáját különíti el: a krónikus bakteriális és a krónikus nem bakteriális prosztatitiszt. A bakteriális eredetű fertőzés néhány esetben húgyúti fertőzés vagy akut bakteriális prosztatagyulladás talaján alakul ki. Ez utóbbi leginkább úgy érzékelhető, hogy az akut gyulladás tünetei mérséklődnek, de nem szűnnek meg teljesen. Néhány beteg úgy érezheti, hogy a gyulladás állandósult, aminek hátterében az is állhat, hogy az antibiotikum szedés túl rövid ideig tartott vagy a baktériumok rezisztenssé váltak az adott antibiotikummal szemben. A nem bakteriális eredetű prosztatitisz oka nagyon nehezen beazonosítható, emiatt pedig a kezelés sem mindig könnyű. Sok feltételezés van a kiindulópontra vonatkozóan, egyes szakértők szerint a baktérium, vírus vagy gomba okozta fertőzés után visszamaradó hegesedés és ezeknek az idegsejtekre gyakorolt nyomása lehet a gyulladás oka. Más elképzelések szerint a feszes, váladékkal teli prosztata is okozhat gyulladást, sőt feltételezik, hogy krónikus kismedencei fájdalom szindróma és a stressz is állhat a háttérben.

Több irányú összefüggés is lehet

A krónikus prosztatagyulladás és prosztatarák közt több kapcsolódási pontot is fel lehet fedezni. Többek közt ilyen lehet az E. coli baktérium jelenléte, amely egyes kutatások szerint z tünetmentes gyulladások és a prosztatadaganat esetében is kimutatható a szövetekben, és ezt a kapcsolatot más kórokozókkal (például Propionibacterium acnes és T. vaginalis) kapcsolatban is feltárták. - A két betegség közt táplálkozással kapcsolatos közös pontokat is találtak már. Többek közt felfigyeltek a táplálkozási mutagének egy csoportjára, az úgynevezett heterociklusos aminokra (HCA-k), amelyek bőségesen keletkeznek magas hőmérsékleten főzött húsokban, és több szerv, köztük a prosztata, a vastagbél és az emlő daganatának rizikófaktorai lehetnek.
- Ugyancsak megfigyelésekkel igazolták az étrend kiváltotta gyulladás szerepét a prosztatarák kialakulásában a többszörösen telítetlen zsírok fogyasztásával kapcsolatban. Ez a tápanyag nagy mennyiségben, rendszeresen fogyasztva és egyéb kockázati tényezőkkel együtt, például családi halmozódás, dohányzás, életkor, jelentősen megnövelte a daganat kialakulásának esélyét – ismerteti dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa.- Mindent összevetve tehát a prosztatával kapcsolatos tüneteket mindig komolyan kell venni, és a krónikus gyulladást is kezelni kell, hiszen nem csak az okozott panaszok, de a lehetséges következmények kivédése miatt is erre van szükség. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a 45-50 év kor fölötti rendszeres urológiai szűrés fontosságát sem.

Forrás: Urológiai Központ (www.urologiaikozpont.hu)