Tünetmentes is lehet és komoly fájdalmat is okozhat a vesekő

A vizelet egyes alkotóelemeiből kisebb kristályok képződhetnek, amelyek normál esetben a vizelettel kiürülnek, de ez nem mindig történik így. Ha a vesék kelyheiben vagy a vesemedencében képződő homokszemcsék (amelyek főként kalciumból-oxalátból, húgysavból vagy magnézium-foszfátból állnak) nem tudnak kiürülni, megrekedhetnek és növekedésnek indulhatnak, így alakul ki a vesekő. A kialakulásában szerepet játszanak bizonyos veleszületett vagy szerzett anyagcsere-betegségek, hormonális elváltozások, a vese- és húgyutak rendellenességei, a köszvény vagy a terhesség, a nem elégséges folyadékfogyasztás és helytelen táplálkozás.
-  A legtöbb vesekő tünetmentesen van jelen. A kisebb kövek gyakran észrevétlenül kiürülnek a vizelettel, a nagyobbak viszont éles, intenzív fájdalmat okozhatnak, amely csak fokozódik, ha a kő a veséből a húgyvezetékbe kerül. Ha a vese meg is fertőződik, akkor egyenletes fájdalom jelentkezik – ismerteti dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa. - Ezen kívül vesekő hatására olyan kísérő tünetek is jelentkezhetnek, mint véres vagy zavaros vizelet, fájdalmas vizelés, állandó vizelési inger, hányinger, hányás, szorulás vagy hasmenés, láz, hidegrázás.  Azonnali orvosi segítséget igényel, ha a légzési nehézség, zavarodottság, szabálytalan szívverés, izomgörcsök, láb-, boka-, csuklóduzzanat is megjelenik. Természetesen a tünetek mögött nem csak vesekő, de más veseproblémák is meghúzódhatnak, a pontos diagnózist csak szakorvos tudja felállítani.

Mi történik, ha nem távozik magától a vesekő?

Gyanú esetén elsősorban fel kell állítani a vesekőről szóló diagnózist. Ennek legegyszerűbb módja az ultrahang vizsgálat, de néha szükséges lehet még a húgyutak speciális röntgen- vagy a CT-vizsgálata is. A képalkotás során kiderülhet, mennyi és milyen kőről van szó, így arról is lehet dönteni, hogyan távolíthatóak el.
- A vesekövek nagyrész maguktól távoznak – ez elősegíthető bő folyadékfogyasztással és a mozgással. A kövek döntően kalciumtartalmúak, ezek nem oldhatók, ugyanakkor a nagyobb méretű kövek eltávolítására több módszer is elérhető – ismerteti Rákász doktor. – Létezik a nyílt műtét, amire csak a nagyobb vagy másképp nem hozzáférhető kövek esetén vagy szükség. Hátránya, hogy nem ismételhető korlátlanul. Szóba jöhet az úgynevezett percutan endoszkópos kőeltávolítás, amely során a beteg hason fekvő helyzetében a bőrön keresztül jutnak be a vese üregrendszerébe, és ott ultrahangos, lézeres vagy elektropneumatikus zúzóval törik össze a követ. Ez a nyílt műtéthez képest rövidebb gyógyulási idővel és kevés szövődménnyel járó műtét. Ezen kívül elérhető egy nem invazív (vagyis a testfelszín megnyitásával nem járó) megoldás: a lökéshullám terápia (ESWL), amely a kezelést igénylő veseköves esetek több mint háromnegyedénél alkalmazható.

Mit lehet tudni a lökéshullámmal történő vesekőzúzásról?

Az ESWL kezelés lényege, hogy a vesekövet kívülről, nagy energiájú lökés-hullámmal, folyamatos impulzusokkal széttörik. A 30-40 perces beavatkozás után az apró kődarabok a vesevezetéken, majd azt követően a húgycsövön keresztül távoznak a szervezetből. A vesekőzúzás fájdalommentes és az esetek nagy százalékában semmilyen érzéstelenítést nem igényel. Ráadásul mivel egynapos sebészeti beavatkozásként történik a kőzúzás, nem szükséges kórházi bennfekvés, és hosszabb betegállomány sem. 
Rákász doktortól tudható, hogy a kezelésre való alkalmasságot urológus szakorvos állapítja meg, aki a megfelelő vizsgálatok után ESWL beavatkozásra küldheti a beteget.

Forrás: Urológiai Központ (www.urologiaikozpont.hu)