Ezek a leggyakoribb prosztatabetegségek - a szűrés döntő jelentőségű

Ezek a leggyakoribb prosztatabetegségek - a szűrés döntő jelentőségű

Dr. Kállai László Módosítva: 2023.05.22 09:02

Korábban hagyományosan 40 éves kortól volt javasolt a prosztatarák szűrés a férfiaknak, egy-két évente. A nemzetközi ajánlások azonban ma már ennél már enyhébbek, általában 50 éves kortól javasolják a szűrést, illetve 45 éves kortól azoknak a fokozott kockázatú pácienseknek, akiknek például a családjában előfordult prosztatarák. Dr. Kállai László, az Urológiai Központ urológusa, sebésze a prosztataszűrés és a további vizsgálatok jelentőségére és a leggyakoribb prosztatabetegségekre hívta fel a figyelmet.

Az urológiai panaszok változatosak lehetnek

Vizelési panaszok esetén és tünetmentesen is fontos a prosztataszűrés.Az urológiai betegségek okozta tünetek, panaszok nagyon sokfélék lehetnek. Például vizelési panaszok: gyakori vizelési inger, fájdalmas vizelés, véres vagy zavaros vizelet, nehézvizelés, vizelet-elakadás. Vesetáji fájdalom, hányinger-hányás, láz, here-, lágyéktáji, gáttáji fájdalmak. Ezen tünetek egy részének jelentkezése esetén sürgős (pár órán belüli) urológiai vizsgálat javasolt. Ilyen tünet például a vizelet-elakadás, erősen véres vizelet vagy a hirtelen kezdődő, fájdalmas hereduzzanat. A kevésbé feltűnő és kínzó tüneteknél is fontos a vizsgálat, de azoknál természetesen nincs szükség sürgősségre. A prosztatarák szűrés pedig tünet nélkül is rendszeresen javasolt.

A prosztatarák szűrés a teljes urológiai kivizsgálás része

- A prosztatarák szűrés a prosztata végbélen keresztüli tapintásából és a vérvizsgálatként történő PSA-vizsgálatból (prosztata specifikus antigén) tevődik össze. A prosztatarák szűrést - lehetőség esetén (ultrahangos készségek, megfelelő vizsgálati idő) - össze lehet kötni egy teljesebb urológiai kivizsgálással, amely még hasi, esetleg herezacskó ultrahang vizsgálatot is magába foglal. A PSA-vizsgálaton kívül, a laborvizsgálatok közül a vizelet üledék vizsgálat alapvető jelentőségű - ismerteti dr. Kállai László, az Urológiai Központ urológusa, sebésze.

Ilyen vizsgálatokra lehet még szükség

  • Hasi ultrahang

A hasi ultrahang prosztatabetegség gyanúja esetén is fontos vizsgálat, információt ad a prosztata nagyságára, alakjára, húgyhólyaghoz való viszonyára, belső szerkezetére vonatkozólag, vizsgálhatóak vele a húgyhólyag rendellenességei (hólyagfal-megvastagodás, húgyhólyag-daganat, hólyagkő), a vizeletvisszamaradás és általában a vesék is. Prosztatarákra vonatkozóan az ultrahang-vizsgálat kevéssé informatív. Bizonyos kérdésekben a végbélen keresztüli ultrahang vizsgálat többlet információt adhat, de speciális vizsgáló eszközt és szaktudást igényel, ezért kevésbé elérhető.

  • Urolflow

A prosztatarák szűrés mellett fontos lehet az uroflow és a cisztoszkópia is. A vizeletáramlás-mérés (uroflow) a gyenge vizeletsugár objektivizálására használható. A vizsgálat során a páciensnek egy tölcsérbe kell belevizelnie és közben egy érzékeny mérleggel mérhető az ürítés üteme, mennyisége. Az uroflow-val igazolt gyenge vizeletsugár alátámaszthatja például prosztatamegnagyobbodás vagy húgycsőszűkület drasztikusabb - esetleg műtéti - kezelésének szükségességét.

  • Urodinámiás vizsgálat

Vizeletvisszatartási panaszok, vizeletvisszamaradás, húgyhólyag-működési zavarok, prosztatabetegség gyanúja esetén szükséges lehet az urodinámiás vizsgálat, melynek során egy vékony katétert vezetnek a hólyagba a húgycsövön keresztül, amelyen át folyadékkal töltik a hólyagot és közben méréseket végeznek, például hólyagnyomás-mérést.

  • Cisztoszkópia

A prosztata megnagyobbodást műtéti tervének felállításában szükség lehet előzetes húgycső-húgyhólyag tükrözésre (cisztoszkópia, uretrocisztoszkópia), amely endoszkópos vizsgálat és további információt nyújthat a prosztata méretére, alakjára, a húgyúti szűkület mértékére hólyagkövességre vonatkozólag.

  • További vizsgálatok

Prosztatarák, prosztatatályog és más urológiai betegségek kivizsgálásában is lényeges szerepe van a CT és MR-vizsgálatoknak. Az utóbbi években a multiparametrikus MR-vizsgálatot kifejezetten hatékonynak bizonyult a prosztatarák diagnosztikájában.
Ha a tapintási lelet, emelkedett PSA vagy pozitív MR-lelet alapján felmerül prosztatarák alapos gyanúja, akkor szövetmintavételt (biopsziát) kell végezni. A prosztata-biopsziát általában ultrahangos célzással végzik végbélen vagy a gáttájékon keresztül, egy hosszú tűszerű eszközzel, helyi érzéstelenítésben vagy rövid altatásban. A célzást lehet CT-vel MR-rel és ezek ultrahanggal való kombinálásával is végezni, de ezek a beavatkozások már nagyobb, speciális személyi és tárgyi feltételeket igényelnek.

Forrás: Urológiai Központ (www.urologiaikozpont.hu)

 

 

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztelt Doktor Úr!

Urológusom – családi problémák miatt – sajnos szünetelteti a rendelését, ezért Önhöz fordulnék tanácsért.

Krónikus prosztatagyulladásom mellett minimális panaszaim vannak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vizelés vége pár másodperces türelmet igényel, és akkor az időnkénti utócsepegést is el tudom kerülni. Vizelés közben nincs semmilyen panaszom, nem is kell sűrűn vagy sürgetően vécére mennem, és az éjszakai alvást sem kell megszakítanom emiatt. Napi rendszerességgel mozgok bő egy órát, kerülöm a sok ülést, igyekszem melegen öltözni alul, 7 éve szedem a Prostamol uno-t, időnként kúraszerűen prosztata teakeveréket iszom. PSA szint rendszeresen ellenőrizve van, normál tartományban van.

Hogy a minimális panaszaim is megszűnjenek, tamsulosin tartalmú gyógyszert írt fel az orvosom (Tanyz Eras 0,4 - napi 1 szem)

A gyógyszernek kedvezőtlen és kedvező hatása is lett. A harmadik nap után retrográd ejakulációt tapasztaltam a szexuális együttlétkor, és a kéjérzés minősége is elmaradt a megszokottól. A minimális vizelési problémámhoz képest ezt én jelentős hátrányként éltem meg. Ha viszont 1, max 2 nap után megszakítottam a gyógyszer további szedését, nem tapasztaltam ilyen negatív fejleményeket, ellenben jótékony hatást tett az erekciós képességemre.

Utóbbival eddig sem volt generális gondom, de tény, hogy már nem olyan, mint régen. 54 éves vagyok, szív-érrendszeri problémáim nincsenek, vérnyomásomat rendszeresen mérem, normál tartományban mozog.

Ez a véletlen megtapasztalás azt a kérdést vetette fel bennem, hogy milyen káros mellékhatása lehet, ha a fenti gyógyszert nem „intenzíven”, azaz napi rendszerességgel szedem, hanem csak heti 1-2 alkalommal, esetleg még ritkábban, viszont hosszabb távon? Vagy erre a problémára van más, célzottabb gyógyszer/megoldás?

Válaszát előre is köszönöm!
László

Dr. Kállai László
Dr. Kállai László urológus
Tisztelt kérdező!

Ilyen jellegű vizelési panaszt sok minden okozhat. Amennyiben a heti 1-2 alkalommal szedett Tanyz Eras-tól is megfelelő hatást észlel, akkor így is használható.

Üdvözlettel:

Dr. Kállai László

https://www.urologiaikozpont.hu/munkatarsak/urologus/dr-kallai-laszlo

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Alapos, odafigyel mindenre

Nagyon elégedett voltam az orvossal, a vizsgálat alaposságával, az orvos odafigyelésével és amúgy a helyszínnel is.

További vélemények

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK

Kedves Páciensünk!

Örömmel osztjuk meg, hogy az Urológiai Központ Kolosy téri rendelőjében július és augusztus hónapban felújítási munkálatokat végzünk a magas színvonalú páciensellátás érdekében. Ezalatt az időszak alatt Kolosy téri rendelőnkben dolgozó orvosaink az Urológiai Központ Széna téri és Bosnyák téri rendelőiben várják a Pácienseket!

Ostrom utcai rendelő orvosai | 1015 Budapest, Ostrom utca 16. földszint 6-osrendelő:

Bosnyák téri rendelő orvosai | 1147 Budapest, Csömöri út 18. :

Amennyiben további információra van szüksége kérjük írjon az info@urologiaikozpont.hu e-mail címre vagy hívja a +36 30 512 1375-ös telefonszámot!

Megértését ezúton is köszönjük szépen!

Urológiai Központ csapata