Az idegrendszert károsító betegségek is vezethetnek inkontinenciához

Az idegrendszert károsító betegségek is vezethetnek inkontinenciához

Dr. Rákász István Módosítva: 2022.01.20 08:56

Sokan tisztában vannak azzal, hogy számos állapot, betegség hajlamosíthat az inkontinenciára, leggyakrabban talán a terhességre és a prosztatabetegségekre gondolnak ilyen összefüggésben. Dr. Rákász István, az Urológiai Központ szakorvosa azokra az idegrendszert károsító betegségekre hívta fel a figyelmet, amelyeknél szintén megnő az akaratlan vizeletszivárgás rizikója.

Az inkontinencia gyakori probléma

Alzheimer-kór, cukorbetegség, stroke utáni állapot is vezethet inkontinenciához.Az akaratlan vizeletszivárgás olyan gyakori probléma, hogy amerikai adatok szerint a 30-60 év közti nők közel 30%-a, a férfiaknak 1,5-5%-a tapasztalja. Az inkontinencia okai szerteágazók, számos betegség, állapot, és az életmód is a hatással lehet a kialakulására. Ahhoz, hogy kezelhető legyen a kínos panasz, elsősorban arra van szükség, hogy megszülessen a pontos diagnózis, vagyis hogy a szakorvos kiderítse, milyen típusú inkontinenciáról van szó.  Funkcionális inkontinenciáról például akkor beszélünk, ha a páciens valamilyen okból nem képes eljutni a vécéig a vizeléshez. Ez az ok lehet fizikai jellegű, mint a mozgáskorlátozottság, illetve olyan mentális jellegű is, mint a demencia, a depresszió.

A cukorbetegség és a Parkinson-kór is rizikófaktor

Funkcionális inkontinenciát okozhatnak többek közt az idegrendszert károsító betegségek is. Az összefüggések megértéséhez tudni kell, hogy a húgyhólyagból az idegpályákon keresztül megy üzenet az agyba, ha a hólyag megtelik. Az üzeneteket érzékelve az agy „visszaüzen” a hólyagnak, hogy az izmai feszüljenek meg vagy lazuljanak el, annak megfelelően, hogy az agy megfelelőnek érzékeli-e a pillanatot az ürítésre. Amikor ezzel az agyból a hólyagba és/vagy a záróizmokba irányuló üzenetáramlással probléma adódik, jelentkezhet az inkontinencia.
Az idegrendszert és az izmokat pedig számos betegség károsíthatja, így például a cukorbetegség, a stroke, a Parkinson-kór, a szklerózis multiplex, az Alzheimer-kór, és olyan állapotok is, mint a prosztataműtét utáni helyzet, a szorongásos zavarok és az agy, illetve a gerincvelő sérülései. Vagyis mindazok, akik ilyen típusú betegségekben, állapotokban érintettek, sajnos nagyobb eséllyel néznek szembe az inkontinenciával is.   

Az alapbetegség mellett az inkontinencia is kezelendő

Inkontinencia esetén az alapbetegséget és a vizeletszivárgást is kezelni kell.- Az inkontinencia okai sokszor összetettek, hiszen számos tényező, rizikófaktor hajlamosíthat az akaratlan vizeletszivárgásra – hangsúlyozza dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa. – Ugyanakkor, ha egyértelmű az idegrendszert károsító betegség jelenléte, természetesen annak kezelése, karbantartása elengedhetetlen, nem csak az inkontinencia visszaszorítása szempontjából. Emellett a diagnózis felállítása után eldönthetjük, mi lehet vizeletszivárgásos panaszok leghatásosabb kezelése, vagy milyen eljárások kombinációja vezethet eredményre. Ma már számos hatékony módszer áll rendelkezésre, a gyógyszeres kezeléstől, a medencefenéki gyakorlatokig, a hólyag „tréningezésétől”, az izomlazító hatású Botox-injektálásig, vagy súlyosabb esetben a katéterezésig, a különböző célú műtétekig. 
Az első és legfontosabb teendő azonban a szakorvos felkeresése még akkor is, ha az inkontinenciát az idegrendszert érintő betegség következményének tekintjük. Nem szabad szégyellni vagy természetesnek tekinteni a vizeletszivárgást, hiszen ez egy meglehetősen gyakori gond, amelyen segíteni kell, mielőtt súlyos és az életminőséget erősen romboló problémává válna.

Forrás: Urológiai Központ (www.urologiaikozpont.hu)

 

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztelt Doktor Úr!
41 éves nő vagyok. Magas, vékony termetű. 1985 óta egy vesével élek. Bal oldalon zsugorvesém volt, ezért kellett eltávolítani. Azóta rendszeres vizelet és UH vizsgálaton veszek részt. A jobb vese megnagyobbodott, mert ahogy nőttem és mivel egyedül maradt átvette a teljes működést. Amennyire lehet vigyázok az étkezésre és sok vizet fogyasztok. 2006-ban és 2010-ben császármetszéssel egészséges gyermekeim születtek. Általánosan jól érzem magam, viszont mostanában sokkal könnyebben elfáradok és gyengének érzem magam. A vérnyomásom alacsony, a vércukor szintem is. A húgysav emelkedése miatt az étrendre vigyázok, mert a Milurit tablettát nem tudtam szedni. Általános iskolában végig fel voltam a műtétre való tekintettel mentve. Középiskolában már nem. Igy keveset mozogtam. Az izületek a térdemben kicsit gyengék. Azt szeretném, megkérdezni, hogy lehetek arra való tekintettel fáradtabb és gyengébb, hogy a vese már nehezen vagy nehezebben méregtelenít a hosszú évek óta, illetve a hosszú igénybevétel miatt? A vérkép egyéb részei normális értékűek. Az ultrahang szerencsére nem mutat a belső szervekben sehol semmit. A pajzsmirigy is rendben van. Köszönettel: Kovárné

Dr. Rákász István
Dr. Rákász István urológus
Kedves Erzsébet!

Panaszai indokolják az alapos kivizsgálást.
Javasolnám a vesefunkció kontrollálását és a vérképét is!

Tisztelettel

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Jófej

Pontosan akkor hívtak be, amire meg volt beszélve az időpont, és Doktor Úr is nagyon jófej volt!

További vélemények

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK