Az inkontinencia gyakori probléma

Az akaratlan vizeletszivárgás olyan gyakori probléma, hogy amerikai adatok szerint a 30-60 év közti nők közel 30%-a, a férfiaknak 1,5-5%-a tapasztalja. Az inkontinencia okai szerteágazók, számos betegség, állapot, és az életmód is a hatással lehet a kialakulására. Ahhoz, hogy kezelhető legyen a kínos panasz, elsősorban arra van szükség, hogy megszülessen a pontos diagnózis, vagyis hogy a szakorvos kiderítse, milyen típusú inkontinenciáról van szó.  Funkcionális inkontinenciáról például akkor beszélünk, ha a páciens valamilyen okból nem képes eljutni a vécéig a vizeléshez. Ez az ok lehet fizikai jellegű, mint a mozgáskorlátozottság, illetve olyan mentális jellegű is, mint a demencia, a depresszió.

A cukorbetegség és a Parkinson-kór is rizikófaktor

Funkcionális inkontinenciát okozhatnak többek közt az idegrendszert károsító betegségek is. Az összefüggések megértéséhez tudni kell, hogy a húgyhólyagból az idegpályákon keresztül megy üzenet az agyba, ha a hólyag megtelik. Az üzeneteket érzékelve az agy „visszaüzen” a hólyagnak, hogy az izmai feszüljenek meg vagy lazuljanak el, annak megfelelően, hogy az agy megfelelőnek érzékeli-e a pillanatot az ürítésre. Amikor ezzel az agyból a hólyagba és/vagy a záróizmokba irányuló üzenetáramlással probléma adódik, jelentkezhet az inkontinencia.
Az idegrendszert és az izmokat pedig számos betegség károsíthatja, így például a cukorbetegség, a stroke, a Parkinson-kór, a szklerózis multiplex, az Alzheimer-kór, és olyan állapotok is, mint a prosztataműtét utáni helyzet, a szorongásos zavarok és az agy, illetve a gerincvelő sérülései. Vagyis mindazok, akik ilyen típusú betegségekben, állapotokban érintettek, sajnos nagyobb eséllyel néznek szembe az inkontinenciával is.   

Az alapbetegség mellett az inkontinencia is kezelendő

- Az inkontinencia okai sokszor összetettek, hiszen számos tényező, rizikófaktor hajlamosíthat az akaratlan vizeletszivárgásra – hangsúlyozza dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa. – Ugyanakkor, ha egyértelmű az idegrendszert károsító betegség jelenléte, természetesen annak kezelése, karbantartása elengedhetetlen, nem csak az inkontinencia visszaszorítása szempontjából. Emellett a diagnózis felállítása után eldönthetjük, mi lehet vizeletszivárgásos panaszok leghatásosabb kezelése, vagy milyen eljárások kombinációja vezethet eredményre. Ma már számos hatékony módszer áll rendelkezésre, a gyógyszeres kezeléstől, a medencefenéki gyakorlatokig, a hólyag „tréningezésétől”, az izomlazító hatású Botox-injektálásig, vagy súlyosabb esetben a katéterezésig, a különböző célú műtétekig. 
Az első és legfontosabb teendő azonban a szakorvos felkeresése még akkor is, ha az inkontinenciát az idegrendszert érintő betegség következményének tekintjük. Nem szabad szégyellni vagy természetesnek tekinteni a vizeletszivárgást, hiszen ez egy meglehetősen gyakori gond, amelyen segíteni kell, mielőtt súlyos és az életminőséget erősen romboló problémává válna.

Forrás: Urológiai Központ (www.urologiaikozpont.hu)