A vér nem mindig látszik a vizeletben

A véres vizelet ijesztő jelenség, amennyiben a vér szemmel látható. De ez nem minden esetben van így, hiszen a hematuriának két típusa lehet. A makroszkópos hematuria azt jelenti, hogy a vér szemmel láthatóan jelen van a vizeletben, ami emiatt lehet rózsaszín, piros vagy barnás. Mikroszkópos hematuria esetén a vér szemmel nem látható, de az elemzés során kimutatható, hogy az üledékben a normálisnál több vörösvértest található.
- Sokan azt gondolják, hogy ha vér jelenik meg a vizeletben, az mindenképpen fájdalmat is okoz, de ez nem minden esetben van így – magyarázza Rákász doktor. - Azért lehet fájdalommentes a véres vizelet, mert a vérzés önmagában nem feltétlenül ingerli vagy feszíti úgy a húgyutakat, hogy fájdalmat váltson ki. Erre példa lehet az alábbi néhány eset:
 

• A hólyag vagy a húgyutak daganatai kezdetben gyakran csak vérzést okoznak, fájdalmat nem.
• Vesebetegségekben a vizeletbe kerülő vér a veseszövet károsodásából származhat, ami nem feltétlenül jár fájdalommal.
• Prosztatabetegségek, például jóindulatú prosztata-megnagyobbodás vagy prosztatagyulladás is okozhat vérzést, miközben nem fáj.
• Bizonyos húgyúti fertőzések enyhe vagy szokatlan tünetekkel is jelentkezhetnek.
• Véralvadásgátló szedése vagy véralvadási zavar esetén fájdalom nélkül is kialakulhat vérzés.
• Erősebb fizikai terhelés után is megjelenhet átmenetileg vér a vizeletben.

A fájdalom inkább akkor jellemző, amikor például kő mozog a húgyutakban, vagy gyulladás, illetve a húgyutak feszülése irritálja a környező szöveteket. Ezért a fájdalommentes vérvizelést sem érdemes elbagatellizálni, a szemmel látható vérvizelés esetén pedig mindenképpen fontos az ok tisztázása, mert ritkábban ugyan, de daganatos elváltozás első jele is lehet.

Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

Véres vizelet esetén a kivizsgálás attól függ, hogy a vér csak laborvizsgálattal mutatható ki, vagy szabad szemmel is látható, illetve milyen egyéb tünetek jelentkeznek.

A leggyakoribb vizsgálatok:

• Vizeletvizsgálat: kimutatja a vér jelenlétét, és segíthet fertőzésre, gyulladásra vagy vesebetegségre utaló jeleket találni.
• Vizelettenyésztés: húgyúti fertőzés gyanúja esetén megmutatja, hogy van-e baktérium a vizeletben.
• Vérvétel: többek között a vesefunkció és a vérkép ellenőrzésére lehet szükség.
• Hasi és kismedencei ultrahang: vizsgálható vele a vese és a húgyhólyag, és bizonyos kövek, elváltozások is felismerhetők.
• CT- vagy MR-vizsgálat: ha részletesebb képalkotásra van szükség, például kő, vesebetegség vagy daganatos elváltozás gyanúja esetén.
• Hólyagtükrözés (cisztoszkópia): az urológus közvetlenül megvizsgálhatja a húgycső és a húgyhólyag belső felszínét. Különösen a fájdalommentes, látható vérvizelés esetén lehet fontos.
• Vizelet citológiai vizsgálata: bizonyos esetekben a vizeletben található kóros sejtek keresésére alkalmazható.

- Nem mindenkinél van szükség az összes vizsgálatra – ismerteti dr. Rákász István, az Urológiai Központ – Prima Medica urológusa. - A kivizsgálás során az életkor, a vérvizelés jellege, az ismétlődés, a dohányzás, a gyógyszerek, valamint az egyéb tünetek alapján döntjük el, milyen vizsgálatok indokoltak. Ha ezek alapján kiderítjük, mi okozza a tünetet, célzottan kezdhetjük meg a kezelést. A legfontosabb üzenet a pácienseknek, hogy a látható, fájdalommentes vérvizelést akkor is ajánlott kivizsgáltatni, ha egyéb panasz nincs.

A fájdalommentes véres vizelet okát vizsgálni kell

A fájdalommentes véres vizeletet mindig érdemes urológussal kivizsgáltatni, mert bár okozhatja ártalmatlanabb elváltozás, a háttérben akár a húgyutak vagy a vese daganatos betegsége is állhat. A korai felismerés és kezelés jelentősen javíthatja a gyógyulás esélyeit.

Tudástár:

https://www.niddk.nih.gov/health-information/urologic-diseases/hematuria-blood-urine

https://www.kidney.org/kidney-topics/hematuria-blood-urine-adults

Forrás: Urológiai Központ – Prima Medica  (www.urologiaikozpont.hu)