Milyen gyakori betegség a fitymaszűkület?

A fitymaszűkület (latinul phimosis) nagyon gyakori betegség és bármely életkorban előfordulhat. Nagyon gyakori, hogy újszülött- és kisgyermekkorban a makk és a fityma még szövetileg össze van tapadva, de ez magától vagy enyhébb hátrahúzás hatására megoldódik. Az esetek egy részében ez az összenövés megmarad és gyakran a nemi élet elkezdésekor válik zavaróvá és emiatt fordulnak a betegek orvoshoz. A fityma és a makk összetapadása nem egyenlő a fitymaszűkülettel, de hasonló panaszokat okozhat, illetve átmehet abba gyulladás vagy hátrahúzási kísérlet következtében.
Fitymaszűkület a későbbiekben is bármikor kialakulhat másodlagosan is általában a fitymát és makkot érintő gyulladásos folyamat következményeként. Idősebb korban ismét nő a fitymaszűkület kialakulásának gyakorisága, mivel a betegeknél egyre gyakoribbá válnak azok a betegségek (például cukorbetegség), amelyek hajlamosítanak a péniszen jelentkező gyulladás és következményes fitymaszűkület kialakulására.

Mi okozza fitymaszűkületet?

Az előző bekezdésben már utaltunk az okok egy részére. A gyermekkori, serdülőkori, fiatal felnőttkori fitymaszűkületek egy részét valószínűleg értékelhetjük veleszületett fejlődési rendellenesség vagy fejlődési lemaradás következményeként. A másodlagosan- egyéb betegség következményeként- kialakult fitymaszűkület hátterében általában a makkot és fitymát érintő gyulladásos folyamat áll. Mi okozhat gyulladást ezen a testtájon?

• Leggyakrabban fertőző betegségek és ezek közül is leginkább gombás fertőzések. Bakteriális fertőzés szintén előfordul. Ezen fertőzések egy része nemi úton is kialakulhat.
• A cukorbetegség hajlamosít mindenféle fertőző betegségre, de a péniszen lévő fertőzésre különösen. Gyakran ez az első markáns tünete a cukorbetegségnek, ezért az ilyen panaszokkal jelentkező beteget érdemes kivizsgálni ilyen irányba is.
• Vannak olyan nem fertőző, hanem valószínűleg autoimmun bőrbetegségek, amelyek általában krónikus, de ritkán akár akut gyulladást váltanak ki a péniszen és szintén hajlamosítanak fitymaszűkület kialakulására.
• Sérülés következményeként- például cipzárral történő odacsíptetés, rúgás, kerítés átmászás, sportsérülések, erotikus játékok, harapás, égés-forrázás, idegen anyagok, például vazelin, paraffin bőr alá történő befecskendezése- is kialakulhat. 
• Bármilyen eredetű heveny gyulladás is kiválthat duzzanatot, vizenyőt (ödémát) a makkon és fitymán is, de a heveny gyulladás lezajlása után, a gyógyulás során hegesedés alakulhat ki és az esetek nagy részében ez okozza a maradandó fitymaszűkületet.

Relatív fitymaszűkületről akkor beszélünk, ha a fityma ernyedt állapotban könnyen hátrahúzható, vizsgálatkor gyakran nem is észlelhető eltérés, de merev állapotban, a makk átmérőjének megnövekedésekor mégis téraránytalanság alakul ki a makk és a fitymán lévő nyílás között és nehézzé válik a fityma hátrahúzása.

Milyen panaszokat okozhat a fitymaszűkület?

Aktuálisan fennálló gyulladás alatt a makk bőrének és a fityma duzzanata, valamint következményes fitymaszűkület mellett bőrpír, egyéb bőrjelenségek, viszketés, fájdalom, váladékozás is jelentkezhet.
A maradandó- krónikus- heges fitymaszűkület kialakulása után, még ha jól felismerhető is a betegség, de a betegek egy részének sem ernyedt sem merev állapotban nem okoz panaszt. Az esetek egy részében ernyedt állapotban könnyű hátrahúzni és tisztítani, de merev állapotban már panaszt okoz, nehéz vagy egyáltalán nem lehet hátrahúzni, hátrahúzási kísérletkor a fityma körkörösen megfeszül, fáj, a széle sugárirányban berepedezhet és akár vérezhet is. A panaszok gyakran szexuális együttlét közben jelentkeznek kifejezetten és tartós szexuális zavarokhoz, párkapcsolati problémákhoz is vezethetnek. Az esetek egy részében a fitymát sem ernyedt, sem merev állapotban nem lehet a makk mögé húzni. Ezt az állapotot abszolút fitymaszűkületnek nevezzük. Ilyenkor a fityma és makk közötti tasak tisztítása is problémás. Az abszolút fitymaszűkület lehet olyan súlyos fokú, hogy a fitymán csak egy tűszúrásnyi nyílás marad. Ebben az esetben már vizeletürítési panaszok is jelentkezhetnek- például vizeléskor először a fityma és a makk közötti tasak telik fel vizelettel, a fityma mintegy felfúvódik a vizelet nyomásától, majd a kis fitymanyíláson keresztül elkezd kicsöpögni, vagy nagyon vékony sugárban ürülni a vizelet a külvilág fele.
A relatív fitymaszűkület- meghatározásánál fogva- csak merev állapotban okoz fityma- hátrahúzási nehézséget. Akkor használjuk, ezt az elnevezést, ha a vizsgálatkor nem észlelünk, heges gyűrűt a fitymában.
A fitymaszűkület súlyos szövődménye a paraphimosis- vagyis az az állapot, amikor a fitymát még hátra lehetett húzni a makk mögé, de a szűkülettől már nem lehet visszahúzni a makkra és a fitymában lévő heges gyűrű (leszorítási gyűrű) elszorítja a makkhoz futó ereket, amelytől a makk és a fityma egy része megduzzad és súlyos esetben szövetelhalások is kialakulhatnak. A paraphimosis sürgősségi kórkép, amely miatt pár órán belül urológiai ellátás szükséges.
A fitymaszűkület akadályozhatja a fitymatasak tisztítását és ennek következtében a makk bőrmirigyeinek faggyúszerű váladéka- a smegma- felszaporodhat a fitymatasakban és bomlás közben bűzössé válhat, hajlamosíthat a felülfertőződésre. Később a smegma kiszáradva kemény, héjjszerű bevonatot képezhet a fitymatasakban és a makk felületén. A smegma-visszamaradással kapcsolatos tünetek, fitymaszűkület nélkül is jelentkezhetnek a tisztítás elmaradásának következtében.
Ha a fityma nem húzható hátra, akkor az alatta esetlegesen kialakuló bőrbetegségek- például péniszrák- sokáig rejtve maradhatnak és a betegség kései felismerése ronthatja a kezelési esélyeket.
A fitymafék a fitymának a része- az a hosszanti bőrredő, amely összeköti a fityma körkörös részét a külső húgycsőnyílás alatti területtel. A fitymafék rendellenessége a rövidült fitymafék (latinul: frenulum breve), amely hasonló panaszokat okozhat a fitymaszűkülethez- nehezítheti a fityma hátrahúzását, főleg merev állapotban. Ilyenkor lehajlíthatja a makkot, megfeszül, fáj, berepedhet, beszakadhat, vérezhet. A markánsabb tünetek- például beszakadás, vérzés- gyakran szex közben jelentkeznek és ijesztőek lehetnek a partner számára is. A rövidült fitymafék kialakulhat a fitymaszűkület részjelenségeként is, de önálló kórkép formájában is.
A fitymaszűkület betegség mértéke és a panaszok súlyossága között nincs szoros párhuzam, a panaszok szubjektív megélésében jelentős különbségek lehetnek, mint minden más betegség- tünet esetében. A beteg pszichoszociális helyzete- kora, szexuális aktivitása, kísérőbetegségei, aktuális lelki állapota jelentősen befolyásolhatják a fitymaszűkület megélését, életminőségre gyakorolt hatását.

Hogyan állapítjuk meg a fitymaszűkületet?

- A fitymaszűkületet az urológiai vizsgálat során, a beteg panaszai alapján és fizikális vizsgálattal- megtekintéssel, tapintással, a fityma hátrahúzásával diagnosztizáljuk. Kifejezett szűkület esetén a hátrahúzást nem erőltetjük a vizsgálatkor – ismerteti dr. Kállai László, az Urológiai Központ – Prima Medica urológusa, sebész. - Relatív fitymaszűkület esetén, ernyedt állapotban nem biztos, hogy bármilyen elváltozás is észlelhető a péniszen, ilyenkor a beteg beszámolójára, panaszaira hagyatkozunk vagy, ha a beteg készített korábban fotókat az elváltozásról merev állapotban. A fitymaszűkület okának tisztázása céljából további vizsgálatok- például laborvizsgálat, diabetologiai vizsgálat- is szükségessé válhatnak.

Hogyan kezeljük a fitymaszűkületet?

• Konzervatív kezelés:

Lényeges lehet a fitymaszűkület okának (például cukorbetegség) a tisztázása, mert az alapbetegség kezelésével a fitymaszűkület mértéke és az okozott tünetek is csökkenhetnek vagy megelőzhető- késleltethető a súlyosbodás.
Amennyiben a fitymaszűkületet a fityma és makk bőrének aktuális gyulladása (latinul: balanoposthitis) okozza, akkor a gyulladás gyógyulásával a fitymaszűkület is megszűnhet. Az esetek egy részében a gyulladás kezelés nélkül is elmúlhat maradványtünet nélkül, megfelelő kezeléssel azonban a gyógyulás felgyorsítható és kisebb eséllyel alakul ki maradványtünet is. A gyulladás- sokszor csak feltételezett- okának megfelelően alkalmazhatunk gombaellenes, baktériumellenes vagy allergiaellenes szert az esetek nagyobb részében kenőcsős kezelés, ritkábban tablettás kezelés formájában. Enyhébb fokú, kifejezett panaszokat nem okozó vagy relatív fitymaszűkület esetén is érdemes kenőcsös kezeléssel próbálkozni-hidratáló kenőcsökkel, szteroid-kenőcsös kúrával.

• Műtéti kezelés:

Amennyiben a fitymaszűkület már régóta fennáll (több mint 2 hónapja), panaszokat okoz vagy nem okoz panaszt, de például akadályozza a tisztítást és az esetlegesen alkalmazott konzervatív terápia sem hozott eredményt, akkor műtéti megoldást szoktunk javasolni. Műtéti megoldásként az esetek túlnyomó többségében a fityma műtéti eltávolítását, az-az körülmetélést (latinul circumcisio) ajánlunk a betegeknek. A körülmetélés az egyik leggyakoribb urológiai műtét. Egyes országokban rutinszerűen elvégzik újszülött korban vallási hagyományként, egyes országokban egészségügyi megelőzés céljából.
A betegek egy része kéri, hogy ne távolítsuk el a teljes fitymát, mert azt szeretnék, hogy műtét után is rá tudják húzni a fitymát a makkra. Ez műtét technikailag általában megoldható, de lényeges, hogy a fitymában lévő legszűkebb átmérőjű, általában heges gyűrűt eltávolítsuk. Ilyen- részleges körülmetélés után azonban nagyobb a kockázata a betegség kiújulásának, mint teljes fitymaeltávolítás után.
Léteznek plasztikai műtétek, amelyek aktuálisan megszüntetik a fitymaszűkületet és nem járnak fitymabőr-eltávolítással, de ezek nem terjedtek el, valószínűleg azért, mert jelentős kiújulási aránnyal járnak.
Paraphimosis (a szűk fityma makk mögé szorulása) esetén, amennyiben kézzel nem tudjuk visszahúzni a fitymát a makkra, akkor sürgős műtét jön szóba, melynek során a pénisz felső részén hosszanti metszéssel átvágjuk a fitymában lévő, heges gyűrűt (leszorítási gyűrű), majd a bőrszéleket haránt irányban varrjuk össze. Ezáltal megszűnik a fitymaszűkület. Ezt a beavatkozást latinul dorsal incisionak nevezzük. Később, optimálisan minimum több hét múlva, a pénisz keringésének és duzzanatának rendeződése után még el lehet végezni a körülmetélést is, mert a dorsal incisio egyszerű és hatásos műtét, azonban esztétikailag gyenge eredménnyel jár, ezért inkább csak sürgősségi helyzetben javasolt. Körülmetéléssel az esetek nagy részében- a műtéti technikától is függően- megoldjuk a rövidült fitymafék problémáját is, de fordítva ez nem igaz- a fitymafék átmetszés nem oldja meg a fitymaszűkületet is.

Összefoglalva, a fitymával kapcsolatos betegségek nagyon gyakoriak, általában jól kezelhetőek és érdemes miattuk szakorvoshoz fordulni.

Forrás: Urológiai Központ – Prima Medica (www.urologiaikozpont.hu)