Sokakban élhet az a tévhit, hogy az inkontinenciának csak teljes formája létezik, vagyis az, amikor valaki akaratlanul bevizel. Amikor pedig „csupán” elcseppen néhány csepp vizelet, az nem jelent problémát. Valójában a vizeletcsepegés az inkontinencia egyik formája. Dr. Böszörményi Nagy Géza, az Urológiai Központ – Prima Medica szakorvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy orvosi értelemben inkontinenciának nevezünk minden olyan esetet, amikor a vizelet akaratlanul – vagyis a saját kontrollunk nélkül – távozik a szervezetből, legyen az akár csak néhány csepp is. A kezelés pedig minden esetben szükséges.
A vizelet elcseppenése akkor is előfordulhat, ha valakinél még nem alakult ki kifejezett, rendszeres vizelettartási probléma. Az időnkénti, kis mennyiségű vizeletvesztés is a vizelettartási zavar egyik korai jele lehet, de nem minden esetben jelent inkontinenciát. A jelenség okai között átmeneti állapotok és urológiai problémák is szerepelhetnek, Böszörményi doktor összegezte a leggyakoribbakat.
A medencefenék izmai és a húgycső záróizma fontos szerepet játszanak a vizelet visszatartásában. Ha ezek meggyengülnek vagy sérülnek, kis mennyiségű vizelet távozhat például köhögés, tüsszentés, nevetés, lépcsőzés vagy emelés közben. Ezt stresszinkontinenciának nevezzük. A nők veszélyeztetettebbek ebből a szempontból, hiszen náluk a várandósság, a szülés és a menopauza, mindkét nemnél pedig az életkor előrehaladása, az elhízás és a tartós köhögés is hozzájárulhat a kialakulásához.
Ha a hólyag izomzata a kelleténél hamarabb húzódik össze, hirtelen, sürgető vizelési inger jelentkezhet. Ilyenkor előfordulhat, hogy néhány csepp vizelet elfolyik, mielőtt az érintett elérné a mellékhelyiséget. Ez a késztetéses inkontinencia egyik jellemző tünete. A panaszhoz gyakori nappali vizelés és éjszakai felébredés is társulhat. Kiváltó tényező lehet többek között a húgyúti fertőzés, a túlzott koffeinbevitel vagy bizonyos idegrendszeri betegségek.
Előfordulhat, hogy valaki úgy érzi, teljesen kiürítette a hólyagját, de a WC használata után, akár azonnal, akár kis idő elteltével mégis elcseppen némi vizelet. Ennek oka lehet, hogy egy kevés vizelet visszamarad a húgycsőben. Anatómiai okoknál fogva ez férfiaknál különösen gyakori jelenség, de nőknél is előfordulhat. Ha rendszeresen jelentkezik, érdemes urológussal kivizsgáltatni, különösen akkor, ha tünetként társul hozzá gyenge vizeletsugár vagy nehezített vizelés.
Ha a húgyhólyag nem ürül ki megfelelően, a visszamaradó vizelet miatt később csepegés jelentkezhet. Ennek lehetséges okai a húgycsőszűkület vagy más vizelet elfolyási akadály, a hólyag izomzatának gyengébb működése, bizonyos idegrendszeri betegségek vagy gyógyszerek, illetve férfiaknál a prosztata megnagyobbodása. Erre a jelenségre utalhat a gyenge vagy szakaszos vizeletsugár, a nehéz vizelésindítás, illetve az az érzés, hogy vizelés után is maradt vizelet a hólyagban.
A húgyúti fertőzés vagy hólyaghurut (köznapi nevén felfázás) fokozott vizelési ingert, gyakoribb vizelést és esetenként akaratlan vizeletcsepegést okozhat. Ilyenkor gyakran égő, csípő érzés, alhasi fájdalom vagy a vizelet megváltozása is jelentkezik.
A menopauza körüli ösztrogénszint csökkenés hatással lehet a húgyutak és a hüvely szöveteire, ami hozzájárulhat a vizelési panaszok kialakulásához. A túlsúly növeli a hasűri nyomást, a székrekedés és a tartós köhögés pedig szintén ronthatja a vizelettartást. Bizonyos gyógyszerek, például a vízhajtók, a túlzott folyadék- vagy koffeinbevitel és egyes idegrendszeri betegségek is szerepet játszhatnak a panaszokban.
Akkor is érdemes kivizsgáltatni a visszatérő vizeletcsepegést, ha csak néhány cseppről van szó, és még nincs rendszeres vagy nagyobb mennyiségű vizeletvesztés. Az urológus a tünetek alapján eldöntheti, milyen vizsgálatok szükségesek.
- A pontosabb ok meghatározásához nagyon fontos kérdés, hogy mikor történik az elcseppenés. Ezt érdemes előre átgondolni a páciensnek. Vizelés után, néhány perccel később, köhögés, tüsszentés, nevetés vagy mozgás közben vagy esetleg hirtelen, erős vizelési inger jelentkezésekor, vagy akár minden különösebb inger nélkül, máskor is? – magyarázza dr. Böszörményi-Nagy Géza, az Urológiai Központ – Prima Medica szakorvosa. – Az inkontinencia típusának pontos meghatározása ugyanis alapvetően befolyásolja a kezelés megválasztását. - A diagnózist fizikális vizsgálat is segíti, amelynek során például köhögésre kérhetjük a pácienst, hogy megfigyeljük, jelentkezik-e vizeletvesztés. A kivizsgálás része a vizeletvizsgálat, indokolt esetben pedig uroflowmetriára, azaz a vizeletáramlás mérésére is sor kerülhet. Ez a vizsgálat a vizeletürítés sebességéről és jellegéről ad információt, így segíthet felismerni a vizelési zavarokat.
Az inkontinencia kezelése a kiváltó októl és a típusától függ. Enyhébb esetekben a medencefenék izmainak erősítése, az életmódváltás és a hólyagtréning is segíthet. Szükség esetén gyógyszeres kezelés, súlyosabb vagy más módszerekkel nem javuló esetekben pedig műtéti beavatkozás is szóba jöhet. A megfelelő terápia kiválasztásához első lépés a pontos kivizsgálás.
Vizeletcsepegés esetén azért ajánlott urológushoz fordulni, mert a háttérben a medencefenék izmainak gyengülése, húgyúti fertőzés, hólyagműködési zavar vagy a vizeletürítés akadályozottsága is állhat. A korai kivizsgálás segít az ok pontos meghatározásában és a megfelelő kezelés megkezdésében, így megelőzhető a panaszok súlyosbodása és az életminőség romlása.
Tudástár:
https://www.nhs.uk/conditions/urinary-incontinence/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15270937/
Forrás: Urológiai Központ – Prima Medica (www.urologiaikozpont.hu)
Rendelés típusa:
További vélemények"Végre egy segítőkész urológus! Sok-sok évembe telt mire találtam egy ilyen orvost. Megfelő módon kezelte a régóta fennálló éjszakai vizelési inger problémámat. Köszönöm!"